Végre idolként az élet!

29.rész Bajok megoldása

-És nem vitt magával?
-Hát igazából én mondtam le. Mióta egyik napról a másikra közelkerültünk egymáshoz érzem hogy megakar változni miattam és egyre kedvesebb hozzám meg, mindenhova elszeretne menni velem és ez idegesít kicsit már. Én már leáltam aztal hogy megfeleljek neki. Kicsit úgy érzem hogy minden idejét rám akarja fordítani és ezt én nem szeretném.-nyílt meg.
Kicsit meglepett ez most. Igaz Nanami meg akart változni Suga miatt ami Sugának nem tetszett, de hogy most önmaga, így Suga akar megváltozni miatta, mármint ígyis romantikus volt csak most kibontakozott neki. Ez nekem már magas.
-Figyelj szerintem beszélj vele, hogy nem kell megváltoznia miattad. Meg hogy úgy érzed hogy a terhére vagy, oszt meg beszélitek és minden rendben lesz.-mutattam fel egy Like jelet.
-Igaz. Majd megdumálom vele. De amúgy veled mivan?-tért rám.
Én elmeséltem neki mi volt és hogy nem tudom kiverni a fejemből.
-Hát szerintem neked is megkell beszélned vele.
-De nem akarok vele találkozni.-durciztam be.
-Ne gyerekeskedj! Miért?
-Mert akkor tuti veszekedni fogunk.
Ekkor sóhajtott eggyet.
-Ismerem Jhope-ot és téged is és tudom ha veszekednétek te elkezdenél sírni ő meg megölelne.-mondta és kitessékelt az ajtón.

Jungkook beengedett. Már sötét volt egyébként. Nagy lélegzetet véve bekopogtam a szobájukba (Jimin, Jhope). Jimin nyitott ajtót.
-Szia! Épp itt van, de khmm... hehe.-tessékelt a nappaliba, becsukva az ajtót. Lányként persze hogy a legrosszabra gondoltam.
-Egy lánnyal van!?-akadtam ki.
-Nem! Csak... öltözik.-nyögte ki.
Én csak a fejemet fogtam.
-Chim most tényleg azt nem akartad kinyögni hogy öltözik?
-Jóvan naaaa! Amúgy mit szeretnél? Jhope sincs a legjobb formájában. Történt valami?
-Hát megkell beszélnem valamit vele.-váltottam komolyba, mikor elindultam Jhope szobája felé.
-Ha elutasít itt vagyok!-ordította utánam.
-Te fogyi nem arról van szó.-mondtam, majd benyitottam.
Ő ott feküdt az ágyon és olvasott.
-Hello... Beszélhetnénk?-szólaltam meg miután végig mértem. Egy nagyon sexy fekete póló volt rajta.

Ő meglepődve felült.
-Ohh hello, én is akartam.
-Szóval...-ültem le elé Jimin ágyára.-Megsértődtem mikor csak úgy eltüntél, ezért mikor megjelentél kiakartam adni a dühöm de nem akartam veszekedni.-öntöttem ki a szívem.
-Észre vettem az eggyik régi ismerősöm és vele beszéltem.-mondta.
-Azért mondhattad volna!-emeltem fel picit a hangom, de amint észre vettem el is halkultam.
-Rendben bocsáss meg. Máskor szólni fogok. Na, gyere ide!-tárta szét a karjait.
Én megöleltem és teljes súllyomal hozzá nyomódtam, de megtudott tartani.
-Hülye Jhope! Miért nem tudok tőled dalt írni?-ütöttem meg picit a hátát, amin felnevetett.

*Nanami szemszöge*

Hezitáltam még egy sort maj nagy nehezen áthívtam Sugát, kicsit utána miután Haru elment. Suga hamar oda is ért.
-Hello miért hívtál?-jött be a szobába.
Én az ágyamon ültem. Ő lefeküdt mellém az ágyra.
-Beszélnünk kell!
-Miért?
-Mert mióta önmagam vagyok, elkezdtél kedves lenni velem és ez fura.
-Ohh... Hát mert már felkeltetted az érdeklődésem. Jobban megismertelek, mivel magadat adod.-nyögte ki kicsit elpirulva.
-És miért akarod hogy mindig veled legyek?
-Szerinted?-vakarta meg kicsit a fülét (mindig ha elpirul ezt teszi) mosolyogva.
-Meg az hogy úgy érzem hogy a terheden vagyok, mivel minden hova hordozol.-hajtottam le a fejem.
Ekkor meglepődje felült és az arcomat magára szegezte majd még fogta.
-Figyelj! Te sose lennél a terhemle, mivel Nanami! Én... Sze... Szeretlek! Lennél a barátnőm?-kérdezte. Én teljesen elpirultam ésa pillangók feléledtek a hasamban -Tudom hogy nem lennék egy tökéletes barát, de mindent megtennék érted.
-De idolok vagyunk! Ha a menedzser nem engedi meg?-próbáltam vissza rázódni a való világba.
-Leszarom a menedzsert! Engem te érdekelsz!-mondta teljes őszimteséggel a szemembe de kicsit elpiruva a véleményemet várva.
-Benne vagyok!-csókoltam meg miközbe ráborultam.
Megszünt a közöttünk lévő távolság és csók közbe a hajába markoltam, amire felsziszegett.
-Bocsi!-váltam el.
-Nem baj drágám!-tapatt vissza az ajkaimra.
Mikor elváltunk, még sokáig csak nézte az arcom amin iszonyúan elpirultam.
-Én akkor átöltözök pizsibe.-kezdtem elő venni a pizsim.
-Oké.
-Khm... Lécci... kimennél addig.-pirultam el.
-Hmm.-hümmögött egy nem annyira eggyet értőt és ki sétált.
Mikor készlettem, vissza feküdt az ágyamra és várt engem telefonozva. Én elvégeztem még az esti rutinom utána mellé feküdtem.
-Bocsi az előbbit csak a csók miatt kicsit elengedtem magam.-mondta az orra aladt.
-Semmi baj kicsit én is mikor rád ugrottam-igazítottam meg a hajam.
-Jaj dehogyis, tetszett! Ezt is szeretem benned hogy Európai vagy, szabad és kezdeményező.-kezdte el a hajam piszkálni.
Én feszengve próbáltam aludni. Ő szorosan magához ölelt.
-Ne veszengj. Csak légy önmagad. Nem fog változni köztünk semmi.-ezen ellazultam és belélegeztem az illatát.
Még rengeteg ideig dumáltunk, miközbe a hajamat fogdosta, amíg el nem aludtam.

Itt a rész! Tudom rég raktam ki bármit is, de elhidegültem a BTS-től ezért nem tudom folytatni, de a részeket amiket eddig megírtam azokat ki rakom.