*Reggel*
Felkeltem Yoongi karjai között. Még bőven aludt. Oldalra támaszkodva figyeltem ahogy szuszog, amíg felfogtam hogy nem álmodok. Feláltam és összekapva az egyensúlyom megindultam a fürdőbe elkészülni. Mikor kész lettem felkeltettem Sugát is.
-Yoongi! Yoongi kelj fel!-ébresztgettem fáradtan.
-Rendben.-tápászkodott fel nagyon lassan.
Amin felált hozzám sétált, meleg kezébe fogta az arcom és oda húzva magához megcsókolt.
Csókcsatába kezdtünk és a levegő hiány miatt elváltunk. A szikra köztünk hamar felkeltett.
-Máskor csókkal kelts!-mondta mosolyogva.
-Rendben. De siess lassan indulnunk kell.-kezdtem el én is össze szedni a cuccom.
Ő még egy leheletnyi csókkal koronázta meg az ajkam és elment készülődni.Hamar kész lett és már indultunk is, mert késésbe voltunk. A forgatás alatt nem csinálhattunk semmit ami egy párra utal sajnos.
*Haru szemszöge*
Végre befejeztem a dalokat. A szobámba halgattam őket. RM-nek is majd meg kell mutatnom hogy jók lesznek-e. Csöngettek és az ajtóhoz mentem. A menedzserünk volt az. Egy nálunk kicsit idősebb nő. Már találkoztunk vele de nem nagyon beszéltünk.
-Jónapot
-Ohh tegezzetek csak a csapattal.-mosolygott.
-Oké! Öhmm akkor pontosan mi lessz a feladatunk?-kérdeztem.
-Először is aláírjátok a szerződést, utána elmentek a debütálási koncertetekre és miután kijött a számotok videóklippel eljártok show-k-ba. Meg kitaláljátok a fan-jaitok nevét és a lightstick-etek kinézetét.-sorolta.
-Várjunk a Japánba utazásunk?-kérdeztem.
-Hát... Majd egyszer mentek oda is.-mondta.
-De az kövi hétre volt tervezve!
-De most az idollá válásotokon kell dolgozni.
-*sóhaj* Rendben. Még annyi hogy tényleg nem lehet semmi barátunk miután aláírtuk a szerződést?-kérdeztem.
-Nem lehet sajnos.
-De miért!? A fanjaink bírnák ha lenne melletünk valaki.
-Hát maximum titok tartással lehet. Na de akkor holnap gyertek aláírni a szerződést.-mondta, majd elment.
Mosolyogva integettem még neki, aztán becsuktam az ajtót és lerogytam a földre összekuporogva. Őszintén nem akarom aláírni a szerződést. A szerződést amivel elveszik az összes élet terünk, de sajnos már be csúsztunk ebbe az életbe.Rengeteg ideig csak összekuporogva ültem, átgondoltam mindent és elkezdtem a gondolat miatt akaratlanul is sírni. Egyszer csak egy kicsi kopogást hallotam az ajtón de nem foglalkozdtam vele. Később dörömböléssé vált és kiabálássá.
-HÉ! NYISSÁTOK MÁR KI! MI A BAJ!? NYISSÁTOK KI!-jött Jhope hangja az ajtó túl oldaláról.
Én próbáltam lenyelni a könnyeim és kinyitni az ajtót. Ekkor a nyakamba ugrott.
-Mi... mi az?-próbáltam vissza szerezni a hangom.
Ő elvált tőlem és amint ránézett az arcomra meglepődött és letörölte a könnyeim.
-Jöttem megnézni mi van, mivel vagy 400× hívtalak, de ahogy látom jó hogy jöttem.-eröltetett egy mosolyt az arcára.
-Mindjár jövök. Addig kapard le a mű mosolyod mert ez jobban fáj, mint amiért sírtam.-mondtam, majd bementem a szobámba, előszedtem a telefonom, megnéztem és tényleg rengeteg hívás és üzenetet küldött.
-Ohh...-mondtam még mindig zombiként.
Jhope bejött a szobámba, a falhoz nyomott és túlságosan közel hajolt, ahoz hogy a jelenlegi helyzetem ezt felfogja, szóval nem éreztem semmit csak az utóbbi fájdalmat. Perfect!
-Mondj el mindent.-nézett komolyan.
Nem bírom a komoly arcát. Olyan mintha utálna. Erről eszembe jutott mikor először találkoztunk, így elkezdtem gondolkodni azon hogy akkor lehet leszart.
-Haru!-kezdett el csettintgetni az arcom előtt, mikor már egy ideje az arcára bambultam.
-Ohh... boccs. Ja csak annyi hogy holnap alá kell írni a szerződést és teljesen átszervezte a menedzser a programjainkat.-kezdtem el megint könnyezni.-Utálom a menedzserünk!
Ő letörölte a könnyeim, majd leült az ágyamra.
-Tudod mikor én aláírtam a szerződést akkor elkezdtem sírni a boldogságtól és nem bántam meg a döntésem.-mesélt hátra dőlve.
-De hát minden élet teretek elvették.
-Dehogy! Azóta rengeteg emlékünk lett és nézz Jikook-ra! Ők is rejtegetve de eggyüt lehetnek. Mondjuk elég fura a kapcsolatuk.-nevetett fel.
Megbeszéltük ezt és már nem is bánom meg a döntésem. Amúgy már jhope ölébe feküdtem egy ideje.
-Egyébként eljössz velem egy randira?-kérdezte a tarkóját vakarva.
-Mi!?-ugrottam hirtelen fel az öléből.
-Tudod igazából mi mindig csinálunk valami kisebb programot, de most megkérdezem rendesen hogy randizni eljössz-e velem?
-I...igen.-mondtam teljesen elpirulva.
-Oké akkor induljunk!
-De várj normálisan felöltözök menj ki!-löktem ki az ajtón.Kijöttem a ruhámba ami a randira való ruhám arra az esetre ha randizni mennék. Egy nőiesebb mégis én ruha. Szeretek ilyen ruhákat vásárolni még ha néha is veszem fel.
Jhope elpirult.
-Na akkor hova is megyünk?-kérdeztem mikor már az úton sétáltunk.
-Mien az álom randid?
-Álom randi... öhmm... régen mikor valakibe szerelmes voltam akkor álmodoztam randiról.-gondolkodtam.
-Kibe?-kérdezte reflekszből.
-Mindeggy 1-ős voltam.-legyintettem.-Na szóval arról álmodoztam hogy elmegyek vele egy étterembe és rendelünk egy óriási pizzát.-nevettem fel.
-Az kircsi! Akkor menjünk el egy étterembe, de nem pizzázunk mert normális kaját eszünk.-mondta, majd hívott egy taxit.Itt van ez a rész is. Egy kicsit fura volt tudom de már régebben írtam és nem akartam az egészet átírni. Remélem tetszett.
YOU ARE READING
Végre idolként az élet!
RomanceHirtelen idolokká váltunk. A bighit hirtelen gondolom azt a döntést hozhatta hogy túl jól táncolunk és már most elég híresek vagyunk és a pénzügyük amúgy is kedvez annak hogy egy lány bandát is vezessenek. A bandával úgy ahogy megvagyunk 7-en, de in...