Befogadtam egy "koloncot" / Dabi X Shigaraki /befejezett.

27.fejezet

/Shigaraki Tomura/

Reggel sajnos hamar el kellett búcsúznunk, hiszen Őt hívta a munka, engem pedig a fodrászat, Himiko oldalán sétálva. Dél körül találkoztam a lánnyal, fél kettőre volt időpontja, addig pedig úgy gondoltuk, hogy kellemesen megebédelünk. Ez pedig egy pizzázóban esett meg, pár szelet felett. Megbeszéltük, hogy a nyiratkozás után talán összefutunk a szerelmespárral, persze csak ha ráérnek és éppenséggel nem egymás testét kutatják föl. 

A fodrászszalon egész otthonosnak tűnt kívülről is, nemhogy belülről. Csillogó szemekkel pásztáztam, ahogy nyírják az embereket, sokszor elgondolkoztam én is egy új fazonon. Igaz, nyár elején voltam hajat vágatni, de már megint nagyon gyorsan lenőtt a régi frizurám hosszára, így néha már otthon kis copfban hordtam. Himiko beült a székbe, én pedig hátra tűrtem az egyik tincsemet, hogy láthassam mi történik. Kontyait kiengedték, ekkor eszméltem rá, hogy neki is mennyit nőtt szőke hajzuhataga. Ő inkább csak egy kis igazítást kért, míg én valami drasztikusra gondoltam, legalábbis, mikor eszembe jutott, hogy rá férne a változás.

-Tomu-chan, te nem akarsz már lemondani a hosszú hajról?-cukkolt a szőke mosolyogva.

-Most mi a baj a hajammal?-mentem bele a játékba.

-Olyan régóta hordod már így! Megnéznélek egy körbeborotvált fazonnal!-ábrándozott.

-Hidd el, én sem tudom, hogy néznék ki!-nevettem.-Utoljára talán tizenkét évesen volt olyan.

-Ha szeretnéd én megcsinálom!-fordult hátra a fodrászcsaj.-Himiko után van két szabad órám és nem tudom mivel tölteni.

-Ááááá..-emeltem fel a két kezem.-Ha rosszul áll, akkor mit fogok csinálni?

-Egész helyes arcod van, nem hinném, hogy rosszul állna. -legyintett mosolyogva.

-Na, gyerünk már, biztos tetszene neki!-célozgatott a székben ülő szőke.

-Nem tudom..-húztam el a számat.

-Ez csak haj, amúgy is visszanő!-győzött meg végül a csaj.

-Rendben!-sóhajtottam mosolyogva.

A lányok üdvrivalgásban törtek ki, én pedig mosolyogva megforgattam a szemeimet és belegondoltam, hogy talán az eredeti hajszínemet is bevállalom, de abban még nem voltam biztos. Himikot talán húsz perc alatt felfrissítették, így én kerültem a székbe. A szőke készített rólam egy képet, hogy meg tudjuk majd nézni a változást, aztán pedig  a fodrász elkezdett kutakodni a holmijai között. Egy gumival felfogta a hajam felsőrészét, melyet tervezett meghagyni. Beharaptam a számat, mikor megfogta az egyik tincsemet, eközben pedig Toga küldött egy képet a barátomnak, hogy éppen engem is "megigazítanak". Persze nem szólt neki arról, hogy teljesen új fazont vállalok be. 

Nyissz.

El is búcsúztam az egyik tincsemtől.

Nyissz.

Kettő.

Ezeket sorra követte a többi, végül pedig előkapta a hajnyíró gépet , hogy leborotválhassa  a hajam.Ujjaimmal megszorítottam a szék karfáit, szemeim összeszorítottam, féltem. Nagyon féltem, hogy ezzel elrontom a külsőmet, mellyel eddig teljesen meg voltam elégedve. Éreztem ahogy a rövid szálak leesnek, szinte már azt hittem sírni fogok, de amikor kinyitottam a szemeimet, mintha egy teljesen új embert láttam volna magam előtt és be kell valljam, eddig tetszett a látvány. Kiengedte a maradék hajam és egy számomra teljesen fura, kevesebb fogú,fésűs ollóval kezdte el nyírni, amit eddig még sosem láttam. Miután meglátták az értetlen arcom, közölték, hogy ezzel ritkítják ki a nagyon sűrű, vastag szálú hajamat. Emellett pedig egy dicséretet is kaptam, hogy szépen ápolom, pedig tényleg semmi különösebbet nem csinálok vele.