Jimin:
-Haver, majdnem szét szedtek! Mi a fasz történt? – rontok be Hoseok irodájába. Tegnap este minden szó és üzenet nélkül lépett le a versenyről. Miután a rendőrlányt leráztam, addigra újra a színpadon kellett lennem, és már nem volt esélyem beszélnem a barátommal. És ahogy Hoseok, úgy Bo és a rendőrpárocska is eltűnt. -Bassza meg, gyalog kellett haza mennem!
Hoseok, nem válaszol, csak ült a kényelmes bőrszékében és az asztallapon összeérintett ujjait tanulmányozta. Rá szabott öltönye tökéletesen áll rajta, még a nyakkendő is pontosan úgy áll, ahogy annak lennie kell. Haja oldalt van elválasztva, kissé zselézve hogy a tartását megtartsa a nap végéig. Mindig tökéletesen néz ki, de valahogy most mégis másképp látom Őt.Valami baj van!
Csendesen letelepszem elé, és a szembe lévő ablakon kibámulva várom, hogy megnyíljon előttem. Az irodai telefonja félre van rakva, és mivel érkezésem előtt hívtam, tudom, hogy a mobilja is ki van kapcsolva.
Percekig ülünk néma csendben, csak a légkondi halk moraja zavarja meg néha a már-már nyomasztó hangtalanságat.
-Végeztem Jimin. – sóhajt fel.
-Hogy érted?
-A tánccal. Nem megy, évek óta tart ez a bujkálás.
-Hopie! Most vagy a csúcson! Nem hagyhatod abba! – kérlelem.
¬-Jiminie! Te is tudod, hogy örökké nem csinálhatom. Itt a cég, vezetnem kell. Sokkal több energiát kell bele fektetnem.
-Éjszakákon át dolgozol! Hova akarsz még többet bele tenni?
-Te ezt nem érted. Jövő hónapban lesz az éves részvényesek ülése. Apám hivatalosan is át akarja adni a céget. Most nem keveredhetek balhéba. Pláne nem gyilkossági ügyekbe.
-A francba a céggel, és részvényesekbe. Hoseok, te táncos vagy! Mikor fogadod el? – kiáltok rá kétségbeesetten – Bele kényszerítettek ebbe a székbe, amit nagyon jól tudom, hogy gyűlölsz! Mond meg apádnak, hogy nem akarod ezt csinálni!
-Te könnyen beszélsz a táncról! A szüleid híres táncosok! Ők persze, hogy örülnek, hogy te tovább viszed a nevet és a szakmát. De apám…- lemondóan legyint, és hátradől a székben, ami kissé nyikorogva, de engedelmesen megtartja a férfi hátát.
-Mi van az öcséddel?
-Felejtsd el! Soha nem fog visszajönni. És apám, nem is adná neki a céget.
-Pedig neki is részt kellene vennie a pénz szerzésben, nem csak a szórásában. – húzom félre a számat. Már évek óta Japánban lébecol, és költi az apja és bátyja nehezen megszerzett millióit – Egyáltalán tudjátok, hogy mit csinál? Hol van éppen?
-Havonta egyszer felhívja apánkat, váltanak pár szót, de ennyi. Engem azóta nem keresett.
-Az a kis görcs, még mindig téged hibáztat? – Hoseok szeme felém villan. Kényes téma, de nem kerülhetjük örökké.
-Jimin…kérlek, most menj. Dolgoznom kell.
-Hopie. Tegnap este, miért pont azt…?
-Elkapták a gyilkost? – tereli a témát.
-Jin nyomozóval nem beszéltem. – ha erről akar beszélni, akkor beszéljünk erről -Bo-t hívtam reggel, de csak annyit mondott, hogy SunMi későn érhetet haza és korán ment el. Neked kellene felhívnod. – nézek rá komolyabban. Tudom, hogy vonzódik a lányhoz, ahogy azt is, hogy miért fújt tegnap visszavonulót.
¬-Majd később. Ha valami történt is, akkor majd Ő úgyis keresni fog.
-Ahogy érzed. Este benne leszek az élő show-ban, megnézel?
-Természetesen, ahogy mindig. – mosolyodik el halványan.
Biccentve felé, felállok, majd az irodaajtó előtt megállva még visszafordulok hozzá.
-Egyszerűbben elér a rendőrlány, ha bekapcsolod a mobilodat.Jin SunMi:
Éjszaka későn értem haza, feltört sarkakkal, mert egyszerűen képtelen voltam taxit fogni. Nem azért, mert nem volt lehetőségem, hanem mert ki kellett szellőztetnem a fejemet, végig kellett gondolnom az este eseményeit.
Hoseok tánca, ahogy szemével folyamatosan fogva tartott, olyan volt, mintha végig nekem szólna a dal. A mozgása, szerelemről, szenvedélyről és lemondásról szólt. Legalábbis én ezt éreztem, mint egy búcsúajándék, amivel elköszön tőlem. Szívem végig hevesen dobogott, és amikor végetért, és hozzám ért egy pillanatra, úgy éreztem, hogy át kell őt ölelnem, és meg kell vigasztalnom. De mielőtt mozdulhattam volna, elmenekült és elrejtőzött előlem. Hiába mentem utána Jimin visszatartott.
YOU ARE READING
I really just..(J-Hope ff)(ÁTÍRÁS ALATT)
FanfictionJin Sun Mi egy frissen diplomázott, feltörekvő nyomozó Szöul külkerületében. Rangját kemény, kitartó munkával érte el. A nála idősebbek persze rossz szemmel nézik a kapitányságon, hogy a feltörekvő fiatal lány minden legkisebb bűnügyre ugrik, és meg...