Teenage Romance 🥀 (Leondre Devries ff.)

H..á..r..m..a..s

Emily-t az ágyra tettem és levettem a ruháját és belekezdtem volna mint Charlie, de egyszerűen nem tudtam megcsinálni. Olyan aranyosan aludt. Tökéletes bőrét pedig nem akartam elrontani lila foltokkal csak azért mert olyan kedvem volt. Hoztam egy takarót és betakartam őt vele, majd mellé feküdtem a fejét a mellkasomra húztam, úgy aludtunk el.

*Emily Szemszöge*

Reggel fájó fejjel ébredtem egy ismeretlen helyen. Az ablakon besütött a nap és lágyan haladt végig az arcomon. Gondoltam felkelek mivel már biztos késő van mikor megláttam magam egy szál fehérneműben. Tágra nyitott szemekkel néztem magam az ágy előtt lévő tükörbe és körül néztem hátha találok valamit. A szoba egész szép volt, bár kissé fiús. Fogalmam sincs hogy mi történt este, csak annyi maradt meg hogy Leondre megtalált engem és beszélgetni kezdtünk. Amíg gondolkodtam a tegnap estén alattam megmozdult az ágy. Vagy nem az ágy, hanem a rajta fekvő fiú. Leondre haja az arcában volt és háton fekve aludt.
Próbáltam kimászni az ágyból mikor a kezét a hasamra tette és úgy húzott vissza. Mivel nem tudtam kiszabadulni, ezért rádőltem és vártam hogy mi lesz.

Kisebb várakozás után a behajtott ajtó jobban kinyílt és egy kutya ugrott fel az ágyra. Egy ideig néztük egymást aztán az arcomhoz jött és nyalogatni kezdte azt.

-Fúj. - töröltem le az arcomról a nyálát
-Yuki. - mordult fel Leondre én pedig megszeppent arcal néztem rá

A kutya befejezte amint rászólt és az ágyról leugorva lefeküdt a földre.

Mivel már mosdóba is kiakartam menni így nem vártam tovább. Félve, de próbáltam felkelteni a fiút.

-Pszt. - szólaltam meg
-Hm? - morgott
-Elmehetnék mosdóba? - kérdeztem
-Aham. - morgott tovább, de nem engedett el
-Leondre. - próbálkoztam tovább, de semmi

A haját húzni kezdtem mire csak grimaszokat vágott, de nem kelt fel.

-Na jó komolyan. - forgattam meg a szemem és ráncigálni kezdtem a kezét amivel tartott
-Nyugii. - húzott vissza és a szemembe nézett. -Azt tudom hogy harcias vagy, na de ennyire. - simogatta meg az arcom
-Csupán nem akarok bepisilni. - néztem csúnyán rá
-Na gyere. - kelt hirtelen fel
-Mosdó után válaszolsz a kérdéseimre? - néztem rá
-Amire muszáj arra igen. - adott a kezembe egy takarót
-Köszi. - tettem magamra és követtem őt
-Megvárlak. - állt a mosdó ajtó elé
-Oké.

********

Miután végeztem vissza kísért a szobába majd leültünk az ágyra és nézni kezdett engem.

-Hol vagyunk? - kérdeztem
-Charlie és az én lakásomba. - válaszolt
-És miért vagyunk így? - néztem furán rá, utána meg magamra
-Nem lényeges. - legyintett
-Te...engem....meg....? - néztem rá teljesen vörösen
-Nem. - válaszolt
-Megakarsz engem ölni? - fordítottam el a fejem
-Mivan? Dehogy. - emelte fel a kezeit
-Kié ez a kutya aki reggel szarrá nyalta a fejem? - töröltem le a maradék nyálat
-Az enyém. És bocsi. A neve Yuki. - válaszolt
-Hát azt reggel hallottam. - nevettem el magam
-Éhes vagyok. Te nem? - váltott témát
-Őszintén bevallom elég éhes vagyok én is. - húztam el a számat
-Akkor gyere. - nyújtotta a kezét felém
-Így biztos nem megyek ki. - ráztam meg a fejem
-Keresek valami ruhát. - indult meg a szekrénye felé. -Tessék. - dobott nekem egy nadrágot ami bővebb szárú volt és hatalmas. -És ezt már nem hordom annyira szóval, tessék. - dobott rám egy óriási fekete pulcsit amiből az életbe nem jutottam volna ki
-Öm...Leondre...nem segítenél légyszíves. - kapálóztam össze-vissza
-Olyan szerencsétlen vagy. - röhögött ki és lehúzta rólam a pulcsit
-Köszi. - vettem fel a kapott cuccokat, közben ő is talált magának ruhát
-Mostmár mehetünk? - nyújtotta felém a kezét
-Igen. - indultam ki előtte

A konyha egész modern, Leondre az asztalhoz ültetett és a hűtőből két doboz tésztát vett elő.

-Szereted a spagettit? - kérdezte
-Igen. - válaszoltam egyszerűen ő pedig megmelegítette mind a kettőt

A tésztát a számba raktam mikor elgondolkodtam azon hogy mi a Milánói makaróni receptje. Nem vagyok szakács, de annyit csak tudok hogy hús biztos kell bele.

-Öm...Leondre...szerintem elég szar szakács vagy. - néztem rá
-Miért? - tette le a dobozát az asztalra
-Ebbe nincsen hús. - válaszoltam mire az ő kanalát letette és nevetni kezdett
-Az úgy tűnik az enyém. - nevetett jobban mire furán néztem rá. -Olvasd el mi van a dobozon. - mutatott rá

A doboz egyik oldalán egy kis felirat állt.

"VEGETÁRIÁNUS"

-Ez komoly? - tettem a kezembe a fejem
-Hát ja. - röhögött

Gyors csere után röhögve megettük a kaját és mire végeztünk Charlie és Morgan is felkelt.

-Jó reggelt. - cipelte a hátán lévő lányt
-Sziasztok. - köszöntünk egyszerre
-Leo. Nincs még egy olyan nadrágod mint amit Emily-nek adtál? - kérdezte Charlie
-Ez az egy volt, és én amúgy is utálom. - válaszolt
-Áh értem. Akkor nem lesz rajta ruha leszarom. - legyintett Charlie
-Öm...oké. - húztam el a számat
-A te nadrágjaid? - kérdezte Leondre
-Hát elég magas vagyok, és leesett róla sajna.
-Ezért mondtam hogy vegyünk kisebb nadrágot is. - dörmögött Leondre
-Mostmár mindegy. - ült le Charlie

Morgan-t egy másik székre tette, de szegény majdnem leborult.

-Talán még is jobb lett volna ha az ágyban marad. - húzta el a száját Charlie
-De éhes vagyok. - dőlt neki a vállának Morgan
-De mondtam hogy fájni fog. - simogatta meg az arcát Charlie mire tágra nyitott szemekkel néztem őket
-Na Leo hogy ment? - hozott fel egy új témát Charlie
-Sehogy. Te nyertél. - vett elő a zsebéből egy "kicsi" pénzt
-Mint mindig. - röhögte ki Charlie. -Lassan azért leszel csóró mert nem tudod megtenni. - rázta meg a fejét Charlie
-Tudom. - válaszolt halkan Leondre
-Mivan? - szólaltam meg
-Aki...előbb....megcsinál egy lányt...az nyer... - szólalt meg Morgan
-Tessék? - kérdeztem vissza. -Ez komoly? - néztem rá Leondre-ra
-Ja. - válaszolt én pedig felálltam és a szobába vissza futottam magamután becsapva az ajtót az ágyra borultam és dühös fejjel néztem magam elé.

-Emily... - nyitott be Leondre