Teenage Romance 🥀 (Leondre Devries ff.)

H..u..sz..o..n..k..e..t..t..e..s

Másnap arra keltem hogy szerencsétlen ébresztőm valahol szól, de nem tudtam hogy hol van. Megfordultam hogy Leo-val szembe lehessek akit nem zavarta az ébresztő hangja és aludt ugyan úgy.

-Leo. - simiztem meg a haját
-Mond Baba. - válaszolt
-Engedj kérlek, szól valahol az ébresztőm és szeretném lekapcsolni. Így is öltözni kéne.
-Adj egy reggeli puszit és elengedlek. - nyitotta ki lassan a szemeit
-Rendben. - mosolyogtam és a szájára adtam egy rövid puszit
-Menj mert kezd zavarni az ébresztő. - engedett el és a párnába tömte a fejét
-Kelj fel. - kerestem a telefonom
-Jó. - ült fel és megvakarta a tarkóját majd megrázta az elaludt félig lila, félig szőke haját, hogy miért lett szőke azt nem tudom
-Áh Leo nem találom. - mászkáltam össze-vissza
-Az bekussoltatja ha felhívlak? - kérdezte Leo
-Nem tudom. - rántottam meg a vállam
-Akkor felhívlak. - hajolt le a földön lévő ruhájáért amit nem akart a székre tenni még este

Miután Leo felhívott sem lett könnyebb bár amint lerakta csönd volt végre.

-Legalább csönd van. - fogtam meg a fejem mikor újra csörögni kezdett a telefonom
-Ahjj. - nyávogott Leo
-Fáj a fejem. - ültem mellé
-Várj én tudom hol lehet. - indult a székéhez és az azon lévő kabátja zsebében kezdett el kutakodni majd kiemelte a csörgő telefonom
-Csak tedd le kérlek. - fogtam be a fülem
-Rendben. - mosolygott majd kikapcsolta és végre újra csönd lett
-Ahh végre. - dőltem az ágyra
-Már én is untam. - dőlt mellém és kisöpörte a szemembe logó hajat

Ránéztem és felé fordultam. Felhúzott és a kezeit az arcomra tette majd hosszan megcsókolt. Felálltunk később és a falnak lökött a kezemet pedig a nyaka köré fontam. Hirtelen a telefonom fényleni kezdett és megláttam rajta az időt. Kikerekedett a  szemem és elváltam Leo-tól. Mind a ketten lihegtünk majd Leo újra akarta kezdeni, de megfogtam az arcát.

-Leo....idő van...elfogunk késni. - próbáltam beszélni rendesen
-Tényleg bocsánat. - fordult oda a szekrényéhez és kidobált belőle pár ruhát magának amiből a pulcsi rajtam landolt. Mosolyogva levettem magamról és a hátam mögé tettem
-Addig én megyek öltözni. - futottam ki az ajtón
-Rendben. - válaszolt

Szobámba rohantam és kerestem Leo szürke pulcsijához passzoló darabot.

Öltözés után kifutottam a szobámból és ettem gyorsan két pirítóst, aztán készítettem kettőt Leo-nak is.

-Emily nem láttad a.... - sétált ki félmeztelenül és engem bámult
-Mit? - néztem rá
-A felsőmet... - fejezte be aztán visszament a szobájába és felvett egy másikat
-Itt van kaja. - mutattam a tányérra és addig gyorsan csináltam egy kávét
-Köszönöm. - ült le és elkezdte enni
-Amint megittam megyek gyors bepakolok és utána még hajat is csinálok. - soroltam
-Rendben, ha előbb végzek megvárlak. - mosolygott
-Kávét? - néztem kérdőn rá
-Igen, köszi. - nézett hálásan én pedig töltöttem egy bögrével neki aztán letettem a sajátomat
-Gyere ide. - állított meg mielőtt a fürdőbe mentem volna majd nyomott egy vajas puszit az arcomra

Befuttotam a fürdőbe gyorsan most csak felkötöttem a hajam és sminkeltem  egy kicsit. Aztán sikerült gyorsan bepakolni majd ajtóhoz rohantam ahol még nem állt senki.

-Leo kész vagyok! - kiabáltam és a szobából egy zoknit húzó Leo pattogott ki
-Én is. - vette fel a cipőjét én pedig csak gyorsan felkaptam majd a fekete zoknimba próbáltam végigfutni a dértől vizes füvön
-Áh ez vizes. - léptem vissza
-Gyere. - emelt fel majd a táskámat is hozta, betett a kocsiba majd beszállt ő is. -Indulhatunk? - kérdezte
-Igen. - próbáltam felvenni a cipőm

Közben elindultunk. Én továbbra is a cipőmmel voltam elfoglalva mikor hirtelen Leo lefékezett én meg bevertem a fejem.

-Áuu. - fogtam meg a fejem
-Kurva anyádért állsz meg hirtelen. - mérgelődött Leo
-Kész katasztrófa ez a nap. - végeztem végre a cipőmmel
-Az, már előre érzem hogy olyan hulla leszek. - bámulta Leo az utat
-Én is. - rendeztem a hajam

Megálltunk a suli előtt majd, felé hajoltam egy csókra és kiszálltunk. Megfogta a kezem és úgy sétáltunk be a suliba. Páran minket kezdtek el bámulni, de utána el is fordultak és visszatértek az eddigi feladataikhoz. A termünk előtt egy puszit nyomott az arcomra és elment a saját terméhez én pedig leültem Morgan mellé.

-Jó reggelt. Ilyen későn kell beérni? - kérdezte
-Ne is mond. Borzasztó reggelem volt. - fújtam ki a levegőt amit bent tartottam
-Leo és te, hogy vagytok? - kérdezte
-Jól, csak tényleg baromi keveset lehetünk így együtt. - döntöttem a fejem a padra
-Ne aggódj majd hozzászoksz hogy amint hazáérsz egy fáradt fiúval csak aludni van kedvetek. - mondta Morgan
-Öm...mi még nem feküdtünk le. - suttogtam
-Akkor majd hétvégén. - legyintett Morgan
-Hétvégén tanulom kéne. - húztam el a számat
-Ne már kislány. Leo túl sokat tepert érted legalább ennyit adj meg neki. - nézett rám Morgan
-Igaz, de hamarosan vizsgázunk. - jutott eszembe
-Ja tényleg. - dőlt rá a padra

Végig ültünk az első órát aztán Leo, Charlie, Morgan és én kiültünk az udvaron a parkba.

-Segítesz akkor tanulni? - kérdezte a barátnőm
-Igen persze. - sóhajtottam
-Morgan. Segítek inkább én. - nézett rá Charlie. -Szegény Emily így is túl van terhelve. - fordult felém és bámulta az aggódó arcom
-Köszi Charlie, remélem sikerül. - tördeltem az ujjaim
-Sikerülni fog Baba. - húzott Leo magához
-Remélem. - döntöttem a fejem a vállára
-Várj! Ha idén végzik mindeki akkor haza fogunk menni? - szólalt meg Morgan
-Nem terveztem. - mondta Charlie
-Én sem. - rántotta meg a vállát Leo amiről a fejem ugrott egyet és csúnyán kezdtem el barátomra nézni aki mosolyogva megsimizte a homlokom
-Hát akkor én sem. - ölelte meg Charlie-t  Morgan. -Ha lehet persze. - nézett lefelé
-Már hogy ne lehetne. - mosolygott
-Emily. - szólalt meg Leo
-Nem tudom. - suttogtam
-Ne menj el tőlem. - nézett a szemembe
-Jaj Leo, így is mindjárt sírni fogok ha bele gondolok ebbe. - húztam mosolyra a számat
-Ne sírj itt nekem. - húzott magához
-Szeretlek. - mondtam bele a pulcsijába
-Én is téged. - simogatott

**********

Miután haza értünk Leo főzött kaját ami nagyon finom lett. Imádom hogy ilyen jó szakács.

-Én megyek mert álmos vagyok. Nagyon finom volt Leo, köszi. - állt fel Morgan és elmosta a tányérját majd fürödni ment
-Kurva jó lett bro, megyek utána én is. Jó éjt. - köszönt el és ő csak bedobta a mosogatóba a tányért

Én kavargattam a maradék ételem és azon gondolkodtam amiről az udvaron volt szó. Nem akarok haza menni. Leo-val akarok maradni.

-Baba, rosszul vagy? - ült mellém Leo
-Nem, dehogy. - fojtottam vissza a sírást
-Nem ízlik? - kérdezte
-Ah Leo, nem akarlak itt hagyni. - bőgtem és a karjaiba borultam
-Életem.... - simogatott
-Mind itt maradtok csak én nem. - sírtam tovább
-Nyugodj meg addig van rengeteg idő és majd rávesszük a szüleid hogy itt maradj velem. Ha nem az lesz, minden nap leutazom hozzád és veled leszek egész nap. - fogta meg könnyeimtől ázott arcom
-Tényleg? - kérdeztem szipogva
-Igen, csak ne sírj. - törölte le a könnyeim
-Meg fogod unni és találsz egy másik lányt aki itt lesz veled. - néztem a szemébe
-Ilyet ne is merj mondani! - nézett mérgesen. -Soha nem hagylak el téged. - adott egy puszit az arcomra
-Megeszem a maradékot. - ültem vissza a helyemre és gyorsan belapátoltam a maradékomat amit Leo játékos tekintettel nézett végig

Mind a ketten lezuhanyoztunk a saját szobánkba aztán ismét Leo-nál aludtunk az én kérésemre. Imádok nála lenni.

-Aludj sokat és álmodj szépeket. - húzott magához Leo
-Te is Leo. - adtam egy puszit az arcára
-Szeretlek. - mosolygott és simogatni kezdte a hátam
-Én is. - válaszoltam halkan majd lecsuktam a szemem és a két kezemmel átöleltem és én is simogatni kezdtem a hátát

Hiii💜

Ez egy elég hosszú rész lett, de remélem nem baj. Egyenlőre aranyos cuki rész jött, de ne aggódjatok hamarosan lesz érdekesebb rész is....többet nem szabad mondanom💁‍♀️

(Szokásos mondanataim a barátnőimnek: A Leo isten legyen veletek😘💜😂)

Byeee💜