Emily egy egyetemista lány akinek egyetlen barátja Morgan mindig vele tart és hatalmas Charlie Lenehan fan. A srác és legjobb barátja Leondre Devries elég népszerűek és a legtöbb lány álom listáján szerepelnek. A két lány rendesen bejár az egyetemre...
Az este nem igazán sikerült elaludnom. Folyamatosan felkeltem és melegem is volt. Emily viszont békésen aludt mellettem és nem akartam felkelteni. Így inkább a konyhába leültem az asztalhoz és néztem ki a fejemből. Ezt megunva újra a kanapén voltam és próbáltam aludni ismét, de nem igazán sikerült. Mivel úgy is unatkoztam ezért elfoglaltam magam Emily bámulásával. A haját rendezgettem és az arcát simogattam. Talán ő segített nekem az elalvásban.
*Emily Szemszöge*
Reggel sikerült elaludnom így kimásztam Leo mellől és elkészültem gyorsan. Azt hittem az idő alatt míg én elkészülök a királyfi is felkel, de tévedtem. Még mindig nagyban aludt a kanapén.
-Leo.. - simogattam meg az arcát -Most nem... - hallottam meg rekedt hangját -Meddig voltál te fent? - kérdeztem -Fogalmam sincs, de te nem maradsz itthon? - kérdezte -Nem. Be kell mennem mert már így is sokat hiányoztam eddig. - álltam fel -Charlie bevisz téged. - ült fel -Nem kell. Elsétálok odáig. - válaszoltam -Biztos hogy nem. Így is késésben vagy. - nézett rám -Ah istenem. Te szemét! - borzoltam össze barna haját -Na menj. - ölelt át majd vissza feküdt a kanapéra
*********
Charlie, Morgan és én együtt mentünk suliba.
Matek óra közben a telefonom jelzett amit gyorsan megnéztem és miután láttam hogy Leo írt titokban megnyitottam.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Mikor ezt megkaptam a gyomrom össze rándult és az ismert pillangók repkedni kezdtek. Bár abban igaza volt Leo-nak hogy csúnyán elfogok ázni. Azért be kell vallani igazán...helyes. Na jó inkább hagyjuk.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Mosolyogva letettem a telefonom és közben rájöttem hogy egy perc van a kicsöngetésig. Szuper ennyit a figyelemről.
A mosdóba siettem és felhívtam Leo hogy leszúrjam azért mert nem tudtam figyelni miatta, de nem vette fel. Mindegy.
Lassan haza sétáltam, (csoda hogy elengedtek) és besétáltam az ajtón lepakoltam a cuccaim majd bementem Leo szobájába.
Vagy hát megálltam az ajtóban és egy résen keresztül bámultam nagyra nyitott szájjal.....majd az arcomon sós könnyeim jelentek meg.
Leo és egy másik lány együtt úgy hogy reggel még nekem küldött magáról képet. A szomorúság és a harag előtört belőlem és lassan beléptem a szobába.
*Leo Szemszöge*
Miután Emily-vel beszéltem kiültem Tv-t nézni és vártam mikor jön haza. Viszont csak régi barátnőm arcát találtam meg az ajtóban.
-Szijaa Leo. - húzta el az első szót -Ez komoly? - kérdeztem -Tudom hogy vágysz rám. - jött közelebb -Egy kicsit sem. És köztünk nem volt semmi több kavarásnál. - léptem hátra -És gondolom azóta egy másik lányt akarsz megszerezni. - ült le rövid szoknyáját pedig igazítani kezdte -Persze,de ő az igazi. -Rám is ezt mondtad még sem akartál tőlem semmit. -Persze mert olyan nekem nem kell amit már előttem több százan is felcsináltak. - legyintettem -De nekem a helyes srácok kellenek. - mosolygott -Akkor arra van az ajtó. - válaszoltam -Persze. - hajolt közelebb majd hosszan megcsókolt -Befejeznéd? Emily többet jelent nekem mint bárki. - löktem el -Persze a szád ezt mondja, de attól a lánytól nem kapsz semmit. - lökött be a szobámba -Régen sem kaptam tőled semmit. -Kicsik voltunk. Mostmár olyat kapsz ami csodálatos lesz. - ült rám és erősen megmarkolt ami rosszabbra fordította a helyzetet -Fejezd be! - sóhajtottam fel -Már akarsz, csak az idióta lány elveszi a fejed. - húzott magához aztán rámült újra amit már ne bírtam és feladtam a harcot ellenem. -Ezt szeretem Lejoo. - mosolygott én pedig tettem amit kért vagyis amit akart az agyam, de a szívem fájt és éreztem hogy óriási hibát követek el..
Majd az ajtón belépett valaki. Mikor megláttam Emily pirosra sírt szemekkel és ahogy megtörölte azokat fekete foltokat hagyott az arcán.
-Emily... - suttogtam -Tudom hogy őrültnek fogsz tartani, de nem érdekel! - ordított és Sabine-nak neki ment
A Sabine nevet utálom kimondani pontosan miatta. Egy volt barátnő neve. Az-az azé aki itt ül mellettem és próbált megfűzni. Újra.
Emily tépni kezdte a haját majd a falhoz vágta ami nem éppen nőies, de szerintem pontosan nem érdekli ez most. Sabine sem volt kíméletes és vissza vágott amiből egy cica harc alakult ki. Bár Emily inkább kutya volt már, mert karmolt, harapott és mindent megpróbált ellene.
-Emily! - húztam hátra mert így is elég volt az ami eddig történt -Engedj el Leo! - ordított -Nyugi, nyugi. - húztam hátra -Leo! - próbált kiszabadulni a kezemből -Sabine...menj el! - néztem rá -Megyek is. Nincs kedvem egy ilyen kis piszkafával szarakodni. - indult ki, Emily pedig "lenyugodott" -Engedj már el! - mozgott -Fejezd be! - néztem a szemébe az egyik keze viszont kiszabadult és az arcomon landolt. Felpofozott.
Emily két kezét a radiátoron száradó fejkendőmmel az ágy széléhez kötöttem és elé ültem.
-Felpofoztál.. - néztem rá -Leo...megcsaltál! - ordított -Biztos..... - néztem bele a szemébe és pár centi választotta el az arcunkat egymástól. -De még mindig veled vagyok. - csókoltam meg amit nem viszonozott. Sőt még össze-vissza rángatózott is. Az arcát megszorítottam és folytattam tovább. Addig ameddig hideg könnyeit az arcomon nem találtam. Halkan sírt és fekete könnycseppjei a földön vagy a ruháján landolt.
-Hülye vagyok. - ültem mellé -Az vagy Leo. - fordult el Emily én pedig a plafont kezdtem el nézni
