Teenage Romance 🥀 (Leondre Devries ff.)

T..i..z..e..n..e..gy..e..s

Ránéztem Emily-re aki oldalra fordulva várta hogy mi lesz. Felálltam és kikötöztem, amint ezt megtettem felállt és kiindul a szobából én pedig a keze után nyúltam.

-Emily. - húztam közelebb
-Nem érdekelsz. - húzta ki a kezét és a szobája felé ment én pedig leültem az ágyamra

*Emily Szemszöge*

Haragudtam Leo-ra, de közben sajnáltam hogy nem tud csinálni semmit azért hogy ne legyek rá mérges.

Elmentem a fürdőmbe és letöröltem az arcomról a lefolyt sminket és kimentem magamnak kaját csinálni. A gyümölcs salátát választottam, megcsináltam majd kiültem a nappaliba megenni.

Charlie bejött az ajtón és Leo szobájába indult Morgan pedig követte őt. Ezzel nem foglalkozva bekapcsoltam a Tv-t.

*Leo Szemszöge*

Írtam Charlie-nak hogy segítsen mert egyedül nem tudok Emily-vel beszélni.

-Hey bro. - jött be Charlie
-Sziaa. Jól vagy? - kérdezte Morgan
-Nem igazán. - válaszoltam
-Külső vagy belső sérülés?
-Belső. - hajtottam le a fejem
-Akkor menjünk a kórházba. - próbált felvídítani Charlie
-Charlie! - szólt rá Morgan
-Most mit csináljak? - kérdeztem
-Emily szeret téged, nyugi. Hagyd hogy megnyugodjon.
-Már nem szeret engem.
-De igen! Akármi is történt szeret téged bazdmeg! - lökte meg a fejem
-Ne beszélj így. - szidta le Charlie Morgan-t
-Ah. Mond el mi történt. - ültek le
-Reggel beszélgettünk és utána megbeszéltük hogy néznünk egy filmet aztán a régi barátnőm megjelent és....Emily pedig mindent látott. - fejeztem be
-Lefeküdtél a régi barátnőddel? - nézett rám nagy szemekkel Morgan
-Nem.
-Akkor nyugi. Nem lesz baj. Gyere Charlie. - állt fel Morgan
-Pillanat és megyek. - intett Charlie
-Mit csináljak? - kérdeztem
-Hívd el valahova. - ajánlotta fel
-Nem is szól hozzám. - húztam el a számat
-Akkor passz. - dőlt hátra nekem pedig csörgött a telefonom

Megnéztem és miután láttam hogy anya név van a kijelzőn felvettem.

-Szia anya. - köszöntem
-Szia Leo! Jól vagy? - kérdezte
-Megvagyok. - válaszoltam
-Ugye nem felejtetted el a minden évben megrendezett családi találkozót?
-Nincs kedvem menni. - forgattam meg a szemem
-Bocsi Leo, de nem kedv kérdése hanem  muszáj. Ja és hozd a barátnődet is.
-Már szakítottunk.
-Akkor keress valakit mert a nagymamád tudod hogy nagyon bevan zsongva és úgy tudja hogy van barátnőd. Már mondta hogy alig várja hogy találkozzon vele. - mondta
-Keresek valakit. Nem akarom hogy baszogasson. 
-Leondre. Ne beszélj így! - szólt rám
-Rendben. Majd hívlak ha találtam valakit. - válaszoltam
-Okés, legyél jó. Sziaaa. - köszönt el
-Szia anya. - tettem le a telefont
-Na? - kérdezte Charlie
-Szokásos családi találkozó és kell egy lány aki a barátnőmnek adja ki magát. - rántottam meg a vállam
-Leo.....ez a megoldás! Hívd el Emily-t. - nézett rám Charlie
-Ez nem így megy. Ott folyamatosan egymáson kell lógni és el kell játszanunk hogy együtt vagyunk. Csak akkor akarom hogy ő jöjjön ha szeretné. - álltam fel
-Nyugi Leo. Megoldjuk. - tette a kezét a vállamra. -Elmondom az egészet Morgan-nak. Ha lehet.
-Persze mond csak. - egyeztem bele

Charlie behívta Morgan-t újra és elmondott mindent a családi találkozóról.

*Emily Szemszöge*

*Time Skip*

Morgan velem nézte a Tv-t. Mind a ketten imádjuk a Stranger Things-et ezért elkezdtük újra megnézni az első évadtól.

Leo közben mögöttünk mászkált a telefonjával én pedig Morgan-ra néztem.

-Mi a baja? - kérdeztem
-Asszem lesz neki egy családi találkozója amire találnia kéne egy barátnőt mert a nagymamájának nem akar csalódást okozni aki azt hiszi hogy van neki barátnője. - nézett rám
-Értem. Remélem sikerül neki. - húztam el a számat
-Gyerek. Segíts neki. - nézett rám Morgan
-Hogyan?
-Legyél a barátnője. - mosolygott
-De a régi barátnője.... - néztem rá
-Jaj Emily. Ha a régi kéne neki akkor már felhívta volna őt. Ne haragudj rá. Tudom hogy szereted és csak úgy tudtok kibékülni ha vele mész.
-Nem tudom Morgan....
-Te döntesz. - fordult a TV felé megint

Haragszom Leo-ra, de még is szeretem. És ha igaza van Morgan-nak tényleg segítenem kéne neki, hisz ő is segített nekem.

-Kimegyek a mosdóba. - álltam fel
-Oki. - válaszolt Morgan

Leo a szobájában mászkált. Kopogtam mire rögtön jött a válasz.

-Gyere. - válaszolt
-Szia. - néztem rá
-Emily. - jött oda hozzám
-Hogy vagy? - kérdeztem
-Öm...jól...asszem. És te? - vakarta meg a tarkóját
-Hallottam hogy jól jönne a segítség. - néztem rá
-Igen jó lenne... - jött közelebb, lassan a hajamba tűrt és hátrébb tűrte azt. A szemembe nézett majd megszólalt. -Sajnálom a múltkorit. - húzott magához

Hiányzott az ölelése és az illata. Igaz egy nap sem telt el, de nem tudtam rá haragudni.

Lassan az arcomhoz hajolt és megcsókolt. Viszonoztam azt majd a vállának döntöttem a fejem.

-Segítek neked. - bújtam hozzá
-Köszönöm, de miért is érdemlem én a segítségedet? - kérdezte
-Mert csak.
-Na komolyan. - nézett rám
-A......múltkor segítettél nekem. - néztem rá
-Értem. - mosolygott. -Elmondom a szabályokat. - ült le az ágyra majd az ölébe húzott. -Állandóan rajtam kell lógnod és szerintem elég sokat kell egymás kezét fognunk vagy ilyesmi. Egy szobában fogunk lenni. Talán ennyi.
-Ha nem kell lefeküdnünk akkor vállalom. - nevettem
-Nyugi azt nem kell. - röhögött velem együtt
-Gyere. Ha akarod velünk nézheted a sorozatot.
-Csak akkor ha csinálsz nekem olyan finom gyümölcs salátát amit te is ettél. - mosolygott
-Rendben. Megcsinálom addig te nyugodtan nézd.

***********

Megcsináltam neki a kaját és közben Charlie is csatlakozott hozzánk. Morgan és Charlie egymásnak dőlve nézte a Tv-t  Leo pedig engem várt. A kezébe adtam a kaját amit elkezdett enni.
Leo vállára dőltem és úgy néztünk a Stranger Things-et tovább.

Hii💜
Remélem nem lett unalmas a rész csak sikerült a felvételi előtt megfáznom és még mindig beteg vagyok sajnos. Remélem azért tetszik és nem lett nagyon rossz.

Ne aggódjon az aki esetleg a felvételi miatt aggódik💜 Legyen szép napotok💜

Byeee