T..i..z..e..n..ö..t..ö..s

290 16 2
                                    

-Emily... - szólalt meg Leo
-Hm? - kérdeztem vissza
-Kérsz inni?
-Igen köszi. - ültem fel

Leo hozott két italt és elkezdtük inni. Mikor már a felénél jártam rájöttem hogy ebben van alkohol. Király. Képes vagyok ennyitől is berugni szóval megrugtam Leo lábát aki értetlenül nézett rám.

-Te hülye ebben van alkohol. - suttogtam
-Az enyémbe nincs cseréljünk. - mosolygott aztán a kezembe adta az övét
-Köszi. - ittam bele, hát ebben nem hogy volt alkohol, de töményen csak az volt benne. -Te hülye! - köhögtem
-Nem hittem hogy elhiszed. - nevetett
-Leo.... nem akarok részeg lenni! - néztem rá
-Már a másikat nem kapod meg. - itta meg azt amibe kevesebb az alkohol
-De..... - nyújtottam felé a kezem
-Csak nem vagy olyan béna hogy ennyit megigyál. Hozok magamnak másikat, ha már elvetted az enyémet. - állt fel
-Nem vagyok béna. - dőltem hátra és bámulni kezdtem a poharat ami félig volt

Leo azt hiszi nem tudom meginni. Amikor megismerkedtünk akkor is ittunk biztos. Idegesítő.

-Itt vagyok. - ült le Leo
-Tényleg azt hiszed hogy nem tudok ennyit meginni? - fordultam felé
-Nem tudod meginni. - röhögött
-Tessék. - fogtam és lehúztam egyszerre az egészet
-Bolond. - nézett rám
-Látod sikerült, nem vagyok béna!
-Téged könnyű lenne leitatni, utálsz veszíteni.
-Ez nem igaz. - válaszoltam vissza
-De igen. - nézett rám
-Honnan tudod hogy engem könnyű leitatni? - tettem karba a kezem
-Nem tudsz sokat inni és eléggé megárt neked. - húzta össze a szemeit
-Nem is láttál soha részegen. - emeltem fel a fejem
-De, láttalak. - jött közelebb. -Leakartál velem feküdni, ami sikerült is csak én nem engedtem. - mosolygott
-Mi? - fordultam felé nagy szemekkel
-Nem emlékszel? - kérdezte
-Nem igazán. - válaszoltam
-Még régebben egyik este együtt buliztunk otthon, Charlie és Morgan elvolt egymással és akkor mi ittunk egy kicsit. Aztán te annyira bevoltál rúgva hogy leakartál velem feküdni, de én nem hagytam és utána te szomorú lettél. - világosított fel
-Jézusom. - fogtam meg a fejem
-Engem nem zavart, szerettem azt az éned. Amit akartam megcsinált szóval. - nevetett
-Köszi. - húztam el a fejem
-Na gyere ide. - hívott maga mellé és magához húzott
-Ez nagyon gáz. - hajtottam le a fejem
-Szerintem nem, mindeki csinált már ilyet. - fogta meg a vállam
-Te is? - kérdeztem
-Persze, csak ott a csaj alapból utált engem. - rántotta meg a vállát
-Megakartad erőszakolni? - nyitottam nagyra a szemem
-Mivan? Dehogy! - emelte fel a kezeit
-Akkor most nem értem. - néztem rá értetlen fejjel
-Csak annyi hogy a csaj nagyon tetszett, de egy másik srácé volt és mikor én akartam vele akármit is akkora már késő volt így akármennyire voltam részeg depiztem. - nevetett
-Áh értem. - bólogattam
-Kérsz? - kérdezte
-Igen köszi. - mosolyogtam és beleittam a poharába
-Csak aztán nehogy megártson. - nevetett
-Hülye. - döntöttem a fejem a vállára

Egy ideig még elvoltunk lent a medencénél. Fürödtünk, ittunk és igazából örültem hogy itt lehetek. Körülbelül két óra múlva felment mindeki a szobába.

-Ahh...ez őszintén jól esett. - ült le Leo egy székre
-Nekem is. - ültem le én is
-Elmész fürdeni? - kérdezte Leo
-Igen. - mosolyogtam majd felálltam, de kicsit megszédültem így visszaültem a helyemre
-Jól vagy? - jött oda hozzám Leo
-Igen, persze. - fogtam meg a fejem
-Hozok egy kis vizet. - indult a konyhába Leo. -Tessék. - tért vissza a pohárral
-Köszi.
-Megártott? - kérdezte és a székét közelebb húzta hogy letudjon ülni
-Lehet. - néztem rá és a fejem jobban fájni kezdett
-Kell gyógyszer? - fogta meg a kezem
-Nem... - mentem közelebb hozzá
-Emily....jól vagy? - kérdezte
-Persze tökéletesen. - álltam fel majd Leo ölébe ültem

*Leo Szemszöge*

-Tényleg minden rendben? - kérdeztem
-Ahaa.... - hajolt oda hozzám. -Aranyos vagy. - adott egy puszit az arcomra
-Köszi? - bámultam

Emily szótlanul a kezét az arcomra tette és hosszú csókra hívott. Megfogtam én is az arcát és hosszan a szemébe bámultam. Ő csak mosolygott és végig nézett rajtam.

-Nagyon szeretném. - suttogott és a kezét a hajamba vezette amivel játszani kezdett
-Biztos? - kérdeztem
-Persze. - mosolygott majd kikötötte a köntösömet

Lassan levette és eldobta a szoba másik végébe.

-Emily... - toltam el magamtól
-Igen? - nézett bele a szemembe
-Miért csinálod ezt? - kérdeztem
-Azért mert szeretlek! - hajolt vissza a számhoz
-Fürödjünk le. - toltam el magamtól
-De utána velem alszol ugye? - kérdezte
-Igen. - sóhajtottam
-Akkor mehetsz. - puszilt meg majd a kanapéra feküdt és bekapcsolta a TV-t

Megfogtam a cuccaim és bementem a fürdőbe. A telefonom is vittem és felhívtam Charlie-t.

-Hey bro. Kéne a segítség. - suttogtam
-Miért mi történik ott? - kérdezte Charlie
-Emily meghülyült és szerintem leakar velem feküdni. - mondtam
-Nem az a célod? - kérdezte Charlie
-De, de akkor ha szeretné. - válaszoltam
-És? Most akarja. Akkor? Mire vársz? - mondta Charlie
-Nincs magánál.
-Szerintem ne hagyd ki ezt az alkalmat. Max reggel megmondod neki hogy te sem voltál magadnál.
-És az úgy jó? - kérdeztem
-Ja. Morgan is félig aludt mikor először együtt voltunk. - válaszolt Charlie
-Hát jó, köszi. - rántottam meg a vállam
-Sok sikert. - nevetett Charlie
-Kösz. Jó éjt nektek.
-Nektek is. - rakta le a telefont

Charlie-nak lehet igaza van. Emily talán nincs magánál, de így is eleget vártam. Tudom hogy gonosz így kihasználni ezt a helyzetet, de nem érdekel.

Lefürödtem és kivételesen pólót is vettem fel, aztán kimentem a fürdőből.

-Emily....mehetsz te is. - néztem
-Köszi Leo. - mosolygott majd bement fürdeni.

Idegesen leültem az ágyra és folyamatosan azon gondolkoztam biztos jó ötlet ez. Fogalmam sem volt hogy kit kéne megkérdezzek ebben a témában mikor eszembe jutott a húgom. Itt van körülbelül két szobára.

-Emily... - szólaltam meg
-Mond. - kiabált vissza
-A húgomnál maradt az egyik töltőm, megyek elkérem tőle, de anya lehet fog velem egy kicsit beszélni. - mondtam
-Rendben, de ne maradj sokáig. - válaszolt
-Oké. - mentem ki az ajtón

Közben írtam Tilly-nek hogy jöjjön ki egy kicsit.

-Szia Leo. - köszönt az ajtóban álló Tilly
-Segíts. - léptem oda hozzá
-Miben? - kérdezte
-Emily leakar velem feküdni, és nem tudom jól teszem ha engedem.
-Sosem voltatok együtt úgy? - nézett rám kérdőn
-Sose voltunk úgy együtt.
-Na jó, nem értem. Most ti együtt vagytok? - kérdezte
-Nem vagyunk együtt. Inkább kavarunk és időt kért. - válaszoltam
-Szóval időt kért. - gondolkozott. -Nézd Leo én azt javaslom hogy inkább ne engedd. - nézett rám
-Mert? Charlie mást mondott.
-Nem is jártok, Emily időt kért.
-Akkor miért lett ilyen? - kérdeztem
-Fogalmam sincs. - rántotta meg a vállát Tilly
-Egyszer már berugott és akkor csak egy bizonyos szintig engedtem. Szerinted annyit azért lehet? - néztem rá
-Csak uralkodj magadon.
-Rendben. Köszi. - öleltem meg és adtam neki egy puszit
-Leo. - mosolygott Tilly
-Szia. - integettem és visszamentem a szobánkba

Hii💜

Mivel most megjött a kedvem az íráshoz így lehet több rész lesz kitéve. Vigyázzatok magatokra💜💜

Byee💜

Teenage Romance 🥀 (Leondre Devries ff.)Where stories live. Discover now