Rush

Lap 5

◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆
ʟᴀʀᴀ ʙʟᴀᴄᴋ
◆◇◆◇◆◇◆◇◆◇◆

Reggel arra ébredtem, hogy valaki be akarja törni az ajtót ugyanis úgy dörömbölt. Nehezen kimásztam a meleg paplan alól és oda cammogtam az ajtóhoz. Kitártam azt és szembe találtam magamat egy kialudt és normális felöltözött Arthurral.

- Szép jó reggelt. - köszönt nekem.

- Jó lett volna, ha nem akartad volna, rám törni ezt a kicseszet ajtót.

- Huuuh de morcos vagy Lara.

- Már ne is haragudjál, de nekem még korán van ahhoz, hogy valaki rám törjön.

- Jó, na. Ne hari de veled akartam lemenni, reggelizni mivel nincs idegrendszerem ahhoz, hogy a tesómmal és a barátnőjével egyek. Kaja után úgy is el kell indulnunk a pályára.

- Jól van, gyere be addig a fürdőben elkészülök. - majd hagytam, hogy bejöjjön. Amíg ő elfoglalta az ágyamat addig én kiválasztottam a ruhámat és a fürdőben emberi külsőt öltöttem nehezen.

- Na, mehetünk is. - léptem ki a fürdőből. A monacói felpattant és már baktattunk is a lift felé.

- Ah, a francba nincs ma szerencsém. - szólalt fel mellettem a barátom.

- Mi az? - néztem rá.

- Jön Charles és Gia. Eskü tőlük fogok agyvérzést kapni még ma. - végszóra lépett oda hozzánk az említett páros.

- Sziasztok. - köszönt Charles. - Lara ő itt a barátnőm Giada. Gia ő itt Arthur legjobb barátja Lara.

- Szia. - köszönt a lány bár láttam, rajta hogy nem tetszik ez neki.

- Hali.

- Na, most hogy mindenki ismer, mindenkit mehetünk is enni. - csapta össze a kezeit az idősebbik monacói srác.

A liftben feszült csend volt négyünk között és ez végig kitartott mind a reggeli alatt mind az úton a pályára. A pályára megérkezve vettük az irányt együttesen a Ferrari garázsába és vártuk, hogy elkezdődjön a harmadik szabadedzés. Charles már az autóban várta, hogy lámpák zöldre változzanak és megtehesse a mértköröket.

Én, aki még ilyet élőben nem láttam így érdeklődve figyeltem mindent. Arthur próbált nekem mindent elmagyarázni bár sokszor nem értettem a dolgokat. A szerelők mind rendesek voltak velem mivel bármit nem tudtam ők is szívesen magyaráztak nekem. Láttam rajtuk, hogy jól szórakoznak rajtam mivel úgy néztem ki, mint egy kisgyerek.

Majd Arthur elment telefonálni addig én egyedül maradtam Giával. Aki nem igazán örült annak, hogy egy levegőt kell velem szívnia.

- Amúgy te mióta ismered Arthurt?- kérdezte Gia.

- Három éve ismerkedtünk meg.

- Ahha és most akkor ti jártok?

- Nem Arthur és én legjobb barátok vagyunk.

- Értem. - láttam rajta, hogy ez a válasz nem tetszett neki. - Remélem, nem tervezel keresztbe tenni nekem és Charlesnak mert akkor megbánod, most szólok.

- Már nem, azért de te honnan veszed, hogy én akarnék is bármit a pasidtól? Összesen maximum három mondatott beszéltem vele és nem vagyok olyan, aki szétbaszna kapcsolatokat. De megjegyezném neked, hogy ha ennyire félted a kapcsolatodat, akkor ott valami nagyon nincs rendben. - miután a kis beszédemet elmondtam elmentem Giada mellől és inkább a szerelőkhöz mentem vissza. Még hallottam, hogy puffog mögöttem, de nem igazán érdekelt. Lassan véget ért a harmadik szabadedzés is és már Charlessal és Arthurral beszélgettem mikor Gia oda tipegett hozzánk és gúnyosan rám nézve kezdett bújni a barátjához, akink lehetett látni a totális értetlenkedést. A kis bandázásunkat Daniel robbantotta szét mikor is a karomnál fogva húzott el a többiektől.

- Ember lassíts, már mert nem vagyok valami futóbajnok. - szóltam oda az ausztrál fiúnak, aki visszább vette a tempót.

- Jaj, bocsi kiment a fejemből, hogy pici vagy. - mosolygott.

- Amúgy mért is rángatsz engem a tömegen keresztül?

- Ja, csak unatkoztam és gondoltam beszélgetek veled. Baj?

- Ugyan dehogy. Épp kezdett elegem lenni abból, hogy Gia úgy tesz, mintha le akarnám nyúlni a párját.

- Azt hagyd rá. Az utóbbi időben ilyen. Múltkor már Kimi lányára is az volt. Egy két éves kislányra.

- Na, jó ez már vicc kategória. - a kis beszélgetésünket egy másik srác zavarta meg.

- Sziasztok. Max Verstappen vagyok. - nyújtott nekem kezet az ismeretlen idegen.

- Lara Black.

- Nem is tudtam Daniel, hogy a fiatal csajokra buksz. - nézett rá szórakozottan a srác.

- Mi tagadás tapadnak rám a csajok. Nem mindenki lehet ilyen jóképű és macsó pasi, mint én.

- Azért az egoistát és az égimeszelőt nehogy kihagyd. - szúrtam oda.

- Ez jó már most bírom a csajt.

- Ez csúnya volt Lara pedig azt hittem, hogy ami köztünk volt tegnap óta az komoly, de látom, te teljesen máshogy gondolod az egész kapcsolatunkat. - na, itt volt az a pont ahol már mind a hárman dőltünk a nevetéstől. Most komolyan egy felnőtt ember, hogy tud ennyi hülyeséget összehordani egy mondatban?

- Na, végre megvagy. - hallottam meg Arthur hangját tőlünk nem messze. - Daniel máskor légyszíve szólj, hogy merre viszed, mert én felelek érte.

- Jó igazad van. De most már tudod, hol van, maradsz vagy mész vissza a tesódékhoz.

- Maradok. Megint áll a bál köztük. Esküszöm, a szerelők ezt élvezik lassan már csak popcorn kell nekik és kész az ingyen mozi. Bár azt fél füllel hallottam, hogy milyen jól szórakoztak rajtad is, mert mindent megkérdeztél, amit csak lehetett.

- Hát istenem. De legalább vidámságot hoztam az életetekbe.

- Ez így van.

Még rengeteget beszélgettünk ám Danielléknek menni kellett, mert következik az időmérő. Visszabattyogtunk a Ferrari garázsába és a szemünk a képernyőre tapadt. Szurkoltam Charlesnak, Danielnek és a frissen megismert Maxnek.