Nyomozóba szeretve-BEFEJEZETT-

3.fejezet

November 17.

Egy hete megállás nélkül zokogok.
Nate másnap miután először eljött hívott is,hogy ő értesítse a bátyjám feleségét illetve családomat,vagy én.
Azt mondtam,hogy a szüleimnek illetve az ismerősöknek, rokonoknak elmondom én,de Alíznak inkább ő mondja el.
Valamiért így éreztem helyesnek.
Vagy csak nem akartam vele beszélni.Ennek már egy hete.
De nem hogy senkivel nem beszéltem,de még a házból se tettem ki a lábam. Nem megy.
A nyomozás jövő héten indul.Mintha ez nem is velem történne.

Elképesztő.

Reggel van,így hát muszáj lenne összeszedni magam és a házat.
Élni is alig van erőm.Kikeltem az ágyból majd vettem egy jó hosszú, forró fürdőt. A hajamat is megmostam,majd amikor végeztem,tekertem magamra és a hajamra egy törülközőt.Lementem.
A ház érintetlen volt,olyan mintha senki se élne itt.Gyorsan csináltam magamnak egy jó erős kávét.
Bámultam kifelé az ablakon. Borús volt az idő így ez se segített a hangulatomon.Egyszer csak csengettek. Felpattantam.
-Egy pillanat!-ordítottam majd felrohantam.
Magamra rángattam egy melegítőt. A hajamba hagytam a törülközőt,majd lefutottam.Már rohantam volna az ajtó felé amikor egy eszméletlen nagyot estem.Na ezt nem hiszem el!A szőnyeg sarka...Utálom!
Szédelegve nyúltam a kilincsért. Nate állt az ajtóban. És persze,hogy ebben az állapotban lát. Picsába!
-Jesszus Angela jól van, ömlik az orrából a vér!-kiált fel mély hangján.
-Persze,persze csak egy apró baleset.

20 perc múlva

Nate szemszöge

Már vagy egy fél órája itt vagyok. Megmostam Angela orrát hideg vízzel majd kivettem egy fagyasztott borsót a hűtőből és egy konyharuhával az orrához nyomtam.
-Jobb egy kicsit?-kérdeztem tőle aggodalmasan.Mi történik velem? Ő csak egy nő a sok közül mégis miért viselkedem ÍGY?
-Persze köszönöm hogy itt maradt.
Óh és tegeződhetnénk marhára zavar ez a feszengés.-nevetett fel.
Ez a nevetés...
- Ó hogyne én is kérni akartam-nevettem fel.
Úgy 10 perc elteltével elvettem a borsót. Egy kicsit lila volt a helyén.
-Nem vészes csak pihentesd.-hajoltam hozzá közelebb.Nagyon vonzó volt.Kusza tincsek lógtak ki a törülköző alól. A szemén láttam,hogy napok óta sír,de ez érthető. Itt akartam vele lenni. Nem tudom mi a fasz van velem,de ez a nő kell nekem.

Angela szemszöge

Nate közelebb hajolt. Gondolom meg akarta nézni az orrom,de teljesen mást váltott ki magunkból. Először egymás szemébe, majd szájára néztünk.
Ő egy vadidegen,de senkit nem kívántam még így.
Olyan sármja van a palinak,hogy a nők önként hullanak a karjaiba.
Ő a tipikus bármilyen nőt megkaphatok társaságot erősíti. Így hát miért pont én kellenék neki?
Ezen és hasonló dolgokon gondolkoztam amikor eszméletlen jó érzés töltötte el az ajkam. Meleg és puha volt,gyengéd és bizsergető. Egyet tippelhettek mi volt ez.

Egy csók.

Tőle.

Először meglepődtem,de nem bírtam tovább. Az,hogy ő is kíván engem akkora löketet adott,hogy rendesen viszonoztam csókjait.
Beleharaptam alsó ajkába amitől ő csak még hevesebben csókolt. Nem ilyedt meg ami önkéntelenül megmosolyogtatott.Nate érezte ezt a mosolyt a csókunkban így ő is elvigyorpdott és úgy csókolt mintha ez lenne az utolsó az élete során.Így ment jó pár percig,már levegőt alig kaptunk.Jesszus,én most tényleg itt csókolózok egy nyomozóval aki számomra ismeretlen? Nem tudok róla semmit!

Majd csöngettek az ajtón. Szétrebbentünk. Már majdnem azt gondoltam hogy Nate az,de ő itt van. Akkor ki lehet?

Nate szemszöge

Megcsókoltam.Nem érdekelt semmi,hogy mit illik és mit nem.Csak telt ajkai jártak a fejemben és ahogy találkoztak az enyémmel mintha megtaláltam volna azt a helyet,állapotot amelyet egész eddigi életemben kerestem.Aztán csengőszó zavarta meg ezt a forró pillanatot.Egy pillanat alatt szétrebbentünk és mindketten az ajtó felé vezettük a tekintetünket...