Nyomozóba szeretve-BEFEJEZETT-

38.fejezet

December 9.

A csípős kinti levegő egyből megcsapta az arcom ahogy kiléptem az ajtón.A laptopommal a kezembe indultam ki a kocsihoz.Szombat van.Nate és a gyerekek alszanak még.Beültem a kocsiba és elindultam.Egyszer csak megcsörrent a telefonom.Tiana volt az.Felvettem a kocsi képernyőjén így kihangosítva hallottam őt.
-Angela láttad?-kérdezi izgatott hangon.
-Mit láttaam?-kérdeztem vissza értetlenkedve.
-Te lettél az Év írója!Várjál küldöm-és nemsokára jött is a kép.A város legfelkapottam újságának az írókról szóló rovat teljes egészében rólam és a munkásságomról szólt.
-Atya ég!
-Ugye?!
-Ez megtisztelő!
-Azok alapján kedves amiket oda leírtak és amik mind tények alap hogy bent legyél!Ha jól tudom a jövő héten valami jótékonysági bált rendeznek és téged is meghívnak majd!-sikítozott.
-Azta-fagytam le teljesen.
-Majd nézünk valami csini rucit!Viszont én megyek mert a fiúk ordítanak!Puszi.-és kinyomta a telefont.
A közeli Héra kávézóba mentem ahol általában írni szoktam ha nem szeretném hogy bárki is nyüzsögjön körülöttem.Leparkoltam és beültem a szokásos helyemre.A cikk még egy profin megrajzol képet is tartalmazott.Meghatottan nyitottam ki a laptopom és munkához láttam.
-Hozha...-lépett mellém a pincér lány de amint meglátta az arcomat a száját is eltátotta.
-Angelaaa White!Pontosabban Walkeer!Micsoda megtiszteltetés!Nagyon szeretem a könyveit!Mind megvan otthon.Van amelyiket 5x olvastam újra!-kacagott aranyosan és a jegyzeteibe nézett-Mit hozhatok?
-Egy áfonyás tortaszeletez és egy latte-t-mosolyogtam rá-és köszönöm a szép szavakat!Megtisztelő!
-Nekem az hogy kiszolgálhatom-és már ment is leadni a rendelést.Ezután csak az írásnak szenteltem a délelőttöt.Miután ezzel megvoltam arra gondoltam megveszem a bálra a ruhát ugyanis Tiana jól mondta:tényleg meghívtak az estéjre.Kifizettem a számlám és elindultam egy nagyon jólmenő ruhaüzlet felé amely csak olyan ruhákra specializálódott amelyet én keresek.
-Szép napot!Estéji ruhát keresek!-mosolyogtam a recepciósra.
-Óh abból itt bőven talál!Diana,kérlek vezesd körbe a hölgyet-fordult egy velem egykorú lány felé.Gyönyörű volt.Hosszú szőke haja és igézően kék szemei voltak.
-Mrs.Walker!Örülök hogy betért hozzánk-nyújtja a kezét.
-Én pedig mégjobban örülnék ha tegeződhetnénk.Hívj csak Angela-nak.És ha jól hallottam te Diana vagy!-fogadtam el mosolyogva a kézfogást.
-Így van!Milyen ruhában gondolkodtál?-sétáltunk a rengeteg mesés ruhaköltemény mellett.Egysével voltak felkasztva,jól láthatóan.
-Valami elegánsra de mégis sexy-re-vakargattam az állam.
-Akkor menj csak bátran a próbaszobákhoz!Ott vár téged egy kis meglepetés is!-kacsintott rám.
Leültem az egyik elegáns fotelbe és belekortyoltam a pezsgőbe.Kényelem.Ez a fogalom mostanába kissé kikopott az életünkből.A babák minden időnket,de egy percét sem bántuk meg.Ilyen az első pár év.Amíg nem önálósodnak fogjuk majd a kezület!
-4-et is hoztam!Ha ebből lessz ami tetszik és teljsen passzol az izléshez akkor csodás,de természetesen hozhatok még-adta ki az instrukciókat Diana.

Fél óra alatt meg is lettünk.

Ez a ruha volt az amely maximálisan én vagyok sexy de mégsem túl kihívó.
Számomra életem egyik legkülönlegesebb darabja lett.Diana-val számot is cseréltünk mert eléggé megkedveltük egymást.Boldogan és óvatosan raktam a csomagtartóba a ruhakölteményt és vigyorogva indultam anyáékhoz Pisze kutyánkért.Tudom mostanába keveset említettünk hollétéről de amíg a babák el nem érték a másfél hónapot nem akartuk haza hozni anyájéktól.Így náluk pihent meg addig amíg a babák "nagyok" lettek.

-Néézd ki van itt!-nyitotta ki anyukám az ajtót Pisze pedig egyből nekem ugrott.
-Nagyon örül neked!-mosolygott anya-De ez értehtő hisz te találtad meg és ti neveltétek fel!
-Milyen sokat nőtt!-simogattam puha bundáját.Ez a kutyus maga az ártatlanság.Olyan sebezhető,törékeny szíve van az állatoknak.Vigyázni kell rájuk.
-Gyere be kicsim van ebéd is minden együnk egy jót-kacsint anyukám.
Beléptem.Az összetéveszthetetlen itthon illat.18 éves koromban én egyből elköltöztem a saját házamba így nem voltam sokat anyájék nyakán.A szobám úgyan úgy volt mint ahogy itt hagytam.Azóta azért nyílván voltam itt.Nick szobájába mentem.Kivettem egy pólóját a szekrényből és mélyen beszívtam az illatát.
-Bárcsak itt lennél és látnád a gyermekeim!De tudom hogy látsz minket és örülsz a boldogságunknak.Hiányzol!-és letöröltem a könnyeimet.Kimentem az étkezőbe ahol már anya várt engem a gőzölgő tányérokkal.
-Apa hol van?-kérdeztem az első falatot lenyelve.
-Tudod Hanry-vel mentek horgászni.Nagyon régen voltak már hiányzott nekik.Hmm ez isteni-tapsikolt anya és tovább ettük az ebédet.Tényleg finom volt.

-Megjöttem!-nyitottam az ajtót Pisze pedig egyből beszökött a lábam között.
-Csak hogy itt vagy!-köszöntött gyengéd csókkal Nate-én teljesen elfáradtam most te jössz!-tolt be a nappaliba ahol akkora kupi volt hogy azt inkább el se mondom.Természetesen a két gyerek stílusosan a közepébe.
-Szent ég!Na jó rakd le őket aludni és rendet rakunk!-csaptam össze a tenyerem,majd felkaptam Tony-t és felbaktattam vele az emeletre.Énekelgettem neki,ringattam és néztem az aprócska arcát ahogy az izmok egyre elgyengülnek míg teljesen nyugot nem lett.Lehunyt szemmel és nyáladzva hallgatta végig.
-Kicsi kincsem!Kettőt pislogok és fel is nőttök majd!-mélyen beszippantottam a baba illatát.Amit évek múlva soha sehogyan nem hozunk majd vissza.Minden percet meg akartam tarnati magamnak.Hisz ha felnőnek már sose leszünk ilyen közel.De ez még messze van.Remélem.Óvatosan beleraktam az ágyába,behúztam a sötétítőfúggönyt és kiléptem a szobából.
-Drága Pene apa egyetlen kislánykája ne sírj!-simogatta Nate kislánya tűzvörös fejét.Úgy ordított mint a sakáll.
Átvettem és kicseréltem a pelenkáját.
-Mi lesz ha nagyobbak lesznek-simogatta a fejét Nate.
-Minden ezerszer bonyolultabb lesz-néztem az alvó,pici testet és őt is beraktam az ágyába.
-Gyere nézzünk valami filmet és aludjunk a kanapén-fogta meg a kezem Nate.
-Jó ötlet!-támogattam szerető férjem és kéz a kézben lesétáltunk a lépcsőn.