Perfectly Wrong (Jungkook FF.) BEFEJEZETT

Hatvankettedik Rész

Jungkook POV.

- Várj, biztos jó lesz így? Lehet nem ezt a ruhát kellett volna felvennem, tudtam hogy hülyén festek. Mi lesz ha anyukádnak nem tetszik? Már az első találkozásunkor meg fog utálni.- hadarta idegesen Naeun mire elmosolyodtam.

- Nyugi Babe, jól nézel ki. Biztos vagyok benne hogy kedvelni fog téged.- nyomtam puszit homlokára majd a kilincsre fogtam.- Na de ne toporogjunk itt tovább, inkább menjünk be.

- Rendben.- mondta határozatlanul.

- Üdvözöljük itthon, úrfi.- hajolt meg a személyzet ami úgy tűnik nem sokat változott az évek alatt. Majd az étkezőbe vezettek minket ahol már a fogásokkal megterített asztal várt minket.

- Jungkook nem fog menni nem fog kedvelni.

- Ugyan már, ne legyél ilyen. Kiálltál az egész család és munkatársaink elé legutóbb pedig mással akarták bejelenteni a jegyességem, ez ahhoz képest gyerekjáték. Miért félsz most mégis ennyire?

- Mert szeretném ha anyukád kedvelne engem. Tudom hogy fontos neked és nekem is az. Szeretném ha elfogadna.- sóhajtotta mire kezére fogtam.

- Imádni fog hidd el, ahogy én is.- mosolyodtam el kajánul mire nevetve a vállamba boxolt.

- Hagyd abba, komolyan mondom.

- Bocsánat, bocsánat.- emelem védekezően magam elé kezem majd egy gyors puszit nyomtam arcára.

- Khm. Én is kapok egy puszit a nagy fiamtól ha már itt vagyok?- hallom anyám hangját mire nevetve teszem amit mondd, majd Naeun felé fordulok.- Anya had mutassam be neked...

- Naeun?- húzódik fülig a szája mikor meglátja barátnőm.

- M-maga Jungkook édesanyja?- kapott szája elé meglepettségében Naeun mire értetlenül nézek rájuk.

- Ismeritek egymást?

- Találkoztunk a vacsorán de nem tudtam hogy ön Mrs.Jeon.- hebegett meghajolva mire anyukám nevetve ugrott a nyakába.

- Ugyan hívj csak Seolhyunnak, kicsim.- mosolygott rá mire ő elpirulva bólintott.- Ahw hát nem imádnivaló?

- Nekem mondod?- néztem rá mire mind felnevettünk.

- Áh, hát megjöttetek.- lépett felénk apám széttárt karral és .... mosolyogva?!- Naeun de csinos vagy, remélem már éhes vagy, gyertek együnk.- karolta vállon barátnőm mire én megfeszültem de nem tettem semmit. Mi ez a hirtelen változás?

- Kicsim te nem jössz?- kérdezte anya mire észbe kaptam és végül szó nélkül leültem hozzájuk, majd neki láttunk az előételnek.

- Úgy hallottam te is Jungkook egyetemére jársz.- kezdett bele a csevegésbe az anyám mire Naeun bólintott.

Én apát figyeltem aki végig mosolyogva hallgatta barátnőm minden szavát. Nem tett semmi rosszat mégis valahogy abszurd és morbid volt a helyzet. Utána fogok járni ennek.

***

Mikor befejeztük a vacsorát a nappaliba indultunk de én elhatároztam hogy beszélek apámmal így félre hívtam.

- Mondd fiam mit szeretnél?

- Mit tervezel?

- Nem értem miről beszélsz ezt fejtsd ki bővebben.

- A szöges ellentéted vagy a vacsora óta. Miben sántikálsz?- kérdeztem mire elmosolyodott.

- Miért kéne sántikálnom bármiben is? Azt akartad hogy legyek rendes most az vagyok. Megkaptad amit akartál nem értem miért vádolsz most mégis?