Hatvanhatodik Rész

2.2K 124 47
                                    

- A-Apa?- fut ki belőlem mire megindul felénk.

- Naeun...- ejti ki nevem, mire kiráz a hideg. Évek óta nem hallottam ezt a hangot és az, hogy itt áll most velem szemben .... Egyszerűen nem tudom felfogni..

- Maga?- szól Jungkook sokkolva mit ránézek.

- Ismered?- kérdezem mire bólint.

- Úgy örülök hogy látlak.- mosolyodik el de én gyorsan elkapom róla a tekintetem.

- Mit keresel itt?

- Minji miatt jöttem... Néhány papírt alá kellett írnom...

- Minek? Sose voltál az élete része, ahogy az enyémnek sem.

- Tudom de anyátok kijátszott engem Naeun, én nem tudtam Minjiről...

- Persze és rólam se tudtál mikor elhagytál minket, mi?

- Naeun én-

- Felesleges magyarázkodnod. Gyere Jungkook.- fordítottam hátat de szabad kezem után nyúlt mire felszisszenek. Reakciómra felszalad a szemöldöke majd felhúzza felsőm ujját mikor meglátja a kötést az alkaromon. Szinte villámokat szórtak szemei.

- Mit műveltél magaddal kislányom?!

- Engedj el!- rántom ki karomat szorításából.- És ne nevezz így.

- Pedig akkor is a lányom vagy.

- Igaz is... Hiszen annyi mindent megéltünk...- léptem hozzá elmosolyodva.- Kiskoromban sokszor sírtam az álmatlan éjjeleken és féltem a vihartól a villámlástól, de te mindig jöttél és meséket meséltél nekem így a vihar már nem is volt olyan ijesztő... Ez a kedvenc emlékem rólad.

‌- Erre nem is emlékeztem Naeun...

- Mert soha nem történt meg. Vihar volt de te nem...- mondtam majd faképnél hagytam és a kocsihoz mentem. Jungkook kicsit később jött utánam majd egy kártyát nyomott a kezembe.- Ez mi?

- A névjegy kártyája. Ragaszkodott hozzá hogy odaadjam neked.

- Lee JeonGin...- olvastam fel a névjegyét majd apró fecnikre szaggattam.- Nem kell... Menjünk haza.

Az út csendben telt és még az eső is rákezdett. Mintha megérezte volna mennyire mocskosnak érzem magam ,,apám,, érintése helyén, és próbálna megtisztítani tőle. Mikor kiszálltunk a kocsiból lassan kisétáltam az eresz alá és csak hagytam hogy érjen az eső. A hideg cseppek érintése hamar magamhoz térített.

- Mit művelsz? Megfogsz fázni...- húz vissza Jungkook majd rámteríti felsőjét. Beérve a házba én rögtön a fürdő felé vettem az irányt de ahogy csuktam volna be az ajtót Jungkook oda tolta lábát.

- Mit csinálsz?

- Mintha hagynám ezek után, hogy egyedül bezárkozz a fürdőbe.

- De én csak venni akarok egy forró fürdőt.

- Aha, ezt már hallottam.- mondta majd megkerülve engem bement és megengedte a vizet.

- De Jungkook!

- Nincs de!

- Most itt fogsz állni és nézel mint valami kiéhezett perverz?

- Nem, inkább veled tartok.- mondta majd ledobta pólóját mire zavartan elfordultam.- Ugyan már hiszen ennél többet is láttál belőlem, nem igaz?- kérdezi mély hangon mire nyelek egyet.

- E-ez csak. Várjunk nem fogok magyarázkodni! Menj ki!- fordultam felé de ő már a kádban feküdt.

- Már késő, Babe. Duzzogás helyett inkább gyere te is.- mosolyodott el mire szemetforgatva felsőmhöz nyúltam de a gipsz akadályozott a folyamatban. - Segítsek kicsim?

Perfectly Wrong (Jungkook FF.) BEFEJEZETTWo Geschichten leben. Entdecke jetzt