Perfectly Wrong (Jungkook FF.) BEFEJEZETT

Huszadik Rész

Mi történt Minji? Ki tette ezt?- kérdeztem a csendben szipogó kislányt, a hátsó ülésről.

- Anya.

Arcom elsápadt a dühtől, ökleim pedig egyre erősebben szorították a bőrkormányt. Idegesen néztem a mellettem fekvő ájult lányt és átkoztam magam vakságom miatt.

Hogy nem vettem észre?

A karján lévő sérülések, a napokra eltűnés. Egész végig a szemem előtt volt még sem vettem észre semmit. Ennek fejében még én sem tettem mást csak bántottam.

Naeun POV.

Az eddigi pokoli fájdalmaknak már nyomát sem érzem. Semmi mást nem érzek csak melegséget. A testem mintha csak a víz felszínén lebegne egy fárasztó csata után.

- Azt mondtam engedd el!

- Nana, Nana!- hallom húgom kétségbeesett zokogását, de bármennyire is szeretném nem mozdulok.

Érzem ahogy a víz elkezdi elnyelni a testem, míg végül teljesen alámerülök. Nem kapálózok segítségért csak csukott szemmel hagyom, hogy a mélybe süllyedjek. Mintha az összes levegőt elszívták volna a tüdőmből, mégsem mozdulok. Magatehetetlenül  süllyedek tovább a sötét mélybe, ami egyre vonz magához.

- Naeun...- szólít egy férfi hang mire ösztönösen kinyitom a szemeim, de a gyönyörű kéken csillogó víz most a vér vörös színében díszeleg.

- A te hibád...- suttogja a hang, mire kipattannak a szemeim és lihegve próbálok levegő után kapni. Ijedten fogva a fejem próbálom lenyugtatni háborgó szívemet, mikor két kar erős szorítását érzem magamon, ami visszaránt a valóságba.

- Nyugodj meg...- csapja meg a fülem a kellemes mély orgánúmú hang, mire a légzésem kezd szabályozódni, és végül teljesen megnyugszom.

- Hol van Minji?- kapkodtam a fejem mire ő  a vállamnál fogva magafelé fordított.

- Naeun nincsen semmi baj. Minji a másik szobában alszik.

Megkönnyebbülten sóhajtottam fel és estem vissza az ágyba mire az oldalam reagált, én pedig fájdalmasan felszisszenek.

- Ne legyél ilyen bátor, komolyan meg vagy sérülve.- mondta mire csak szemetforgatva néztem a plafont.- Viszont muszály lesz beszélnünk a történtekről.-mondta, mire én elfordítva a fejemet kémleltem az ablakon kívüli világot.

- Nem.- zártam le a témát, mire sóhajtva bólintott, majd magamra hagyott.

Távozása után körbenéztem a már ismerős helységben. Ismét magához hozott. Wow Naeun mekkora egy zseni vagy!- ironizálam magamban majd próbáltam kitalálni, hogy mit is kezdjek magammal.

***

Egy ideig a plafonnal szemeztem, majd elhatároztam, hogy megkeresem Minjit. Látnom kell, hogy tényleg jól van. Nehezen felkeltem az ágyból, amit a testem először nem díjazott  így először összecsuklottam de káromkodva összeszedtem magam, és azt ajtóhoz indultam. Kiérve az óriási folyosókon bóklásztam és több helységbe is benyitottam. Ez a hely egy óriási labirintus! Mégis mennyi pénze van ezeknek?!