XVI.

18 5 0
                                    


Hó volt körülöttem. Fáztam, és át voltam ázva. A fejem hasogatott. Nagy nehézségek árán felültem, és próbáltam kitalálni, hogy vajon merre is lehetek. Kopasz fák vettek körül, és hó. Csak ez a hideg, mocskos, latyakos hó.

– Günther! – kiáltottam a nevét segítségben reménykedve.

A csendesség töretlen. Nem hangzott egyetlen szó sem az erdőből. Füleltem hátha legalább egy emberi hangot felfog a fülem. Nem történt meg. Tovább nézelődtem, de fogalmam sem volt arról hogy hol lehetek.

– Kelly!

Kiáltottam érte reménytelenül.

– Kelly, ha még a fejemben vagy válaszolj, kérlek! – esedeztem.

Nem történt meg. Semmi üzenet.

Felálltam és megigazítottam magam, a vizes ruháim nagyon kihűltek. Féltem, hogy kapok egy tüdőgyulladást vagy valami egyéb cifra betegséget. Végül, hála az égnek, belenyúltam a zsebembe. Elképesztő volt, amikor megtaláltam Kelly utolsó üzenetét egy ázott újság darabon. Kicsit elmosódott, és a háttérben levő betűk miatt alig tudtam elolvasni. Végül sikerült kibetűzni az írást.

„ Tartom magam az ígéretemhez. Sosem fogok jelentkezni többet. Nem akarok még egyszer egy Gyilkossal együtt élni!

Ha tudnád, hogy mit tettél azzal az ártatlan lánnyal! Na meg a kedves barátoddal! Hagyjuk inkább... Majd rájössz, hogy milyen szörnyű ember vagy. Amúgy meg megtaláltam azt a helyet, amiről egyszer álmodtál. Biztos haza találsz innen. A soha viszont nem látásra!

Utóirat: Börtönben kéne megrohadj!"

– Mi a fene?- kérdezte odabentről Philip

– Szóval te is látod ezt? Fel tudod fogni? – kérdeztem meghökkenve.

– Nem. Nem értem miről beszél Kelly. Semmit nem tettél! Vagy titkolsz netán valamit? – vált azonnal gyanakvóvá.

– Nem titkolok semmit! Fogalmam sincs, hogy miről van szó. Úgy tűnik mégsem beszélt félre Howard. Mi van, ha tényleg kinyírtam valakit?! – már a gondolattól is összeszorult a torkom.

– Nyugi már. Nem tettél semmit – próbált nyugtatni az utolsó irányítható személyiségem.

– Mindketten azt mondták! Mi van, ha már keres a rendőrség?! – egyre jobban féltem.

Philipnek kis idő kellett, hogy kitaláljon valami frappáns választ erre, így ezt mondta:

RózsákМесто, где живут истории. Откройте их для себя