A menő és a stréber

Huszadik rész

Amy szemszöge :

Taehyung - ot is szeretem.
Yoongi ma kihirdette, hogy bulit rendez. Engem is meghívott rá, aminek nagyon örülök. De még sosem voltam bulizni, úgyhogy nem nagyon tudom mire számítsak.
Körülnéztem a szekrényemben, hátha lapul benne egy olyan ruha ami most nekem kell.
És végül, meg is találtam.

- Amy!!! - kiáltott valaki.
Ez Taehyung. Gyorsan kinyitottam az ajtót.
- Szia!
- Szia! Csinos vagy!
- Köszönöm.
- Akkor megyünk?
- Igen.
- Bocs, hogy az utolsó pillanatban szólok, de a többiekkel kell mennünk. Ugye nem gond?
- Nem dehogyis! Amúgy is tök kedvesek - szálltunk be az autóba.
Miután megláttam, hogy Jin vezet, kicsit megnyugodtam.
Azt hittem, hogy nyugis utunk lesz, erre J - hope egy perc után random elkezd beszélni.
- Én már láttam unikornist. És te Jin?
- Igen én is.
- És az amit te láttál milyen színű volt?
- Hát a sörénye szivárvány színű volt és amúgy meg fehér szőre volt.
- Amit én láttam rózsaszín volt. Jin?
- Igen?
- Hogy születik az unikornis?
- Hát ez jó kérdés! Először is, azt tisztázzuk, hogy az unikornisok csakis pillecukrot esznek.
De nem akármelyiket! Csak a rózsaszínű pillecukrot eszik meg.
- Értem.
- Másodszor, az unikornisok tojást tojnak. És abból kel ki a pici unikornis.
- Aha értem! - rázta fejét Hoseok.
- Jin ne tömd már mindenféle hülyeséggel szegény fejét. J - hope! Unikornisok nem léteznek!
- Miiiiiii????
- Hoseok! Csak azt ne mond, hogy elhiszed amit mondott. Tudod, hogy Namjoon hülye! Nem kell minden szavát elhinned!
- Szóval én vagyok a hülye?
- Aha - bólogatott Jin.
- Leköplek!
- Nem mered!
- Nem! - köpte le Jin.
- Ááááááááá!!!!! A hajamban van!! Kim Namjoon! B******meg!
- Jól van! Megjöttünk! Mindenki szálljon ki! - mondta Nam.
Tae és én előre mentünk.
- Sziasztok! - nyitotta ki az ajtót Yoongi.
- Amy?
- Sophie?
- Szia!
- Szia! Csinos vagy!
- Kösz!
- De várjunk! Te hogy kerülsz ide?
- Yoongi meghívott.
- Összejöttetek? - kérdezte.
Hátra néztem. Yoongi épp egy lánnyal beszélgetett.
- Nem. Csak barátok vagyunk.
- Neked sose lesz pasid?
- Képzeld! Már van - karolt át Taehyung.
Ez jól esett. Ez nem volt kedves Sophie - tól, de ez csak az alkohol miatt van.
- Ilyen külsővel? Na ne röhögtes! - forgatta a szemét.
Na jó! Most lett elegem! Kibújtam Taehyung karja alól, majd a pulthoz sétáltam.
- Nem vagy te még ehhez fiatal?
- Fogd be és adj valami erőset!

***

- Amy! Mit művelsz? - kérdezte Yoongi,amitől annyira megijedtem, hogy leestem a székről.
- Te részeg vagy? - segített fel a padlóról.
- Nem - vágtam rá, nemes egyszerűséggel.
- Gyere! Hazaviszlek!
- Nem akarok haza menni!
- De igen!
- Nem! - löktem be az egyik szobába.
Véletlen volt! Megbotlottam. De ha már itt vagyunk...
Yoongira néztem, ő pedig rám. Összegyűjtöttem a bátorságomat, majd egy hirtelen mozdulattal megcsókoltam Yoongit.
Az ajkai elváltak az enyémtől. Kinyitottam a szememet és Yoongira néztem. Yoongi a falhoz lökött, majd újból megcsókolt. Nem tudom mi zajlott le akkor bennem... De azt tudom, hogy ez nem helyes. Valami... nincs rendben...

Valahogy... éreztem! Egy szempár követte a mozdulataimat.
- Taehyung... - néztem rá.
Yoongi is megfordult. Taehyung lassan sétálni kezdett felénk. Farkasszemet nézett Yoongival. Megragadta a csuklómat, majd maga után húzott.