A menő és a stréber

Huszonkilencedik rész

Amy szemszöge :

- Rájöttem, hogy csakis téged szeretlek. Ma bevallottam Sophie - nak. Azt hittem már túl tette magát rajtad. De nem. Azt mondta Yoongi és ő összejöttek és akkor gondoltam... miért is ne mondjam el. Egyszer úgyis eljött volna az a nap, hogy megtudja. Jobbnak láttam, ha tőlem tudja. De ő még mindig szeret téged. Mi lesz így Yoongi - val? Viszont Taehyung... neki nem tudtam elmondani és most... Mindkét barátomat elveszítettem. Taehyung nem ezt érdemli. Nem akarom, hogy szomorú legyen miattam. De ma megismertem egy  lányt. A neve Iza. Oda van Taehyung - ért. És összeillenének.
- Ahh... te lány - szorított magához Junkook. - Elveszítettél két barátot, de de szereztél egy srácot aki őrülten beléd esett.
- Szeretlek - csókoltam meg.
- Én is - simított meg.
Szeretem Junkook - ot. Épp azért, nem fogom elengedni őt. Sophie - nak kell elengedni őt. Yoongi szeretni fogja. Tudom. Ma megpróbáltam felhívni Sophie - t és elmondani, hogy miért szakított vele Junkook. De nem vette fel.
- Ahh... még mindig kicseng - ráztam a fejem.
- Hagyj már békén! Ne hívogass! Ne keress! Ne szólj hozzám! Kopj le! Törlöm a számodat a telefonomból! - ordibált.

A hangjából ítélve, nagyon kiborult a délelőtt történteken. Kicsit sajnálom őt.