A menő és a stréber

Tizenharmadik rész

Sophie szemszöge :

Ahh... - ültem fel az ágyban.
Mi ez? Ahh... Csak egy álom volt. De várjunk! Hol vagyok? Este van. Yoongi mellettem szuszogott.
- Yoongi! - öleltem át.
Akkor... Tényleg csak egy álom volt. De... Vissza kell mennem. Vissza Junkook - hoz.

***

Itt vagyok. Kicsit bűntudatom van . Otthagytam Yoongi - t. Biztos aggódni fog értem. Vettem egy mély levegőt, majd benyitottam. Az ajtó szokás szerint nyitva volt. Beljebb léptem és találkoztam Junkook ilyedt tekintetével.
- Nyitva volt... - utaltam az ajtóra. - De várjunk! Te mit csinálsz? 01:00 van - pillantottam az asztalon lévő whiskey - re.
- És te mit csinálsz?
- Visszajöttem... HOZZÁD - néztem a szemeibe. Junkook, szavak helyett egy öleléssel ajándékozott meg. Ezek szerint... hiányoztam neki?
Vagy csak részeg.
Junkook és én felmentünk a szobájába, és lefeküdtünk aludni.

6:00

Nagyjából kialudtam magam. Junkook még aludt. Nem akartam felébreszteni . Olyan cukin szuszogott. Óvatosan kimásztam mellőle,majd elmentem főzni valamit.
- Ahh... Jó reggelt - ölelt át hátulról.
- Neked is! - mosolyodtam el.
- Arra gondoltam... Ma elmehetnénk valahova.
- Hová?
- Majd megtudod.
- Hmm... Oké. Kész! - raktam elé a reggelit.
- Köszi, finom lett. Mehetünk! - rángatott.
Az ajtó előtt azonban váratlan meglepetés ért minket.
- Yoongi... - torpantam meg.
- Mit keresel itt?! - tette karba kezét Junkook.
- Sophie - ért jöttem.
- Ő nem megy innen sehova! Itt marad velem! - tiltakozott Junkook. - És csak, hogy tudd... Sophie önszántából jött vissza.
- Igaz ez? - nézett rám Yoongi.
Aprót bólintottam.
- Hát jó! Legyetek boldogok, vagy... mit tudom én Nem érdekel! - fordított hátat, majd elment.
Junkook sóhajtott egyet, majd rámnézett és elmosolyodott.
- Jaj ne! - kaptam észbe.

***

Nem tudom, hogy de túl éltem a motort. Ügyes vagy Sophie!
Junkook a tengerpartra hozott, majd leemelt a motorról.
- Most annyira megcsókolnálak...
- Kapj el ha tudsz! - futottam el előle.
Junkook kergetni kezdett,majd megfogta a karom, de valamiben megbotlott így elesett velem együtt. Junkook hol a számat, hol a szememet nézte.
- Szeretlek. Őrülten szeretlek! - csókolt meg.