Korcsolya élen táncolva {+18} (✔️)

~14.~

Destiny:
Amikor kinyílik az ajtó és ezáltal az oda akasztott harang felcsendül, automatikusan felkapom a fejem. Amint meglátom kik azok, az ajkaim mosolyra húzódnak. A három hokis a csapatkapitány nélkül van itt, de így is megváltozik a hely hangulata. Az energia, ami belőlük sugárzik, mindenkire hat. Az összes nő a bisztróban őket nézi, még én is,-pedig úgy egyik sem érdekel,-de a vak is látja, hogy mennyire jól néznek ki. Valószínűleg edzésük volt, mert az izmaik be vannak durranva, amikor leveszik a dzsekijüket és az erek is jobban kidudorodnak a karjukon, mint amúgy. A hajuk mintha nedves lenne, mint akik most szálltak ki a zuhany alól és esküszöm mintha gőz gomolyogna körülöttük. Az erő, ami sugárzik belőlük, nem tudja elterelni a figyelmem arról a szomorúságról, ami Adam arcán ül.
-Őket intézem én.-Szólok Erinnek, aki csak vigyorogva bólint, de mintha a szemében egy kis fétlékenység csillanna meg.-A csapatkapitányt kispadra ültették?-Kérdezem mosolyogva, amint odaérek hozzájuk.
-Imádom a hokis hasonlataid, de téves a feltevésed. Kölyökedzést tart.-Vigyorodik el Emmett.
-De mi jöttünk boldogítani.-Vonogatja a szemöldökét Cam, mire felnevetek.-Vagyis boldogítani téged, őt meg feldobni.-Biccent Adam felé ekkor már komolyan és elhúzza a száját.
Tekintetem az említett fiúra siklik, aki a boksz belső részén ül és olyan merev a testtartása, mintha fájdalmai lennének.
Fogom magam és becsusszanok mellé, majd az asztalra támaszkodva elkezdem az arcát fürkészni.
-Mi a baj?
-Csak rosszul aludtam.-Motyogja, de kerüli a tekintetem.
-Ezt nem nyomod le egy csaj torkán.-Rázom meg a fejem halvány mosollyal, mire az ő ajkai is felfelé görbülnek.
-Mondtam!-Kiált fel Cam vigyorogva.-Ez a csajok szövege Ad.
-Nyomott vagyok, ez minden.-Sóhajt a szemembe nézve.
-Hát-hajolok közelebb és suttogni kezdek-nem tudom, hogy nektek hokisoknak van-e különleges étrendetek, de, amikor én nyomott vagyok, akkor mindig segít egy kis édesség.
-Neki nem édesség kell, hanem csaj.-Tiltakozik Cam hevesen, de Emmett leinti.
-Ne is figyelj rá Montana, kicsit szexmániás. Milyen édességet ajánlasz?
-Nos-nyomom el a mosolyom-remek itt a brownie vanília fagyival, eperrel, tejszínhabbal és csokis öntettel. De hozhatok nutellás-epres gofrit is.
-A brownie a kedvenc sütim.-Mosolyodik el végre őszintén Adam.
-Akkor azt hozok.-Borzolom össze a haját mosolyogva.
-Aranyom-néz rám Emmett-most, hogy mondod, Cameron barátom és én is elég nyomottak vagyunk.
-Értem a célzást.-Nevetek fel, majd felírom a három brownie-t.-Inni kértek?
-Még szép.-Vágja rá Cam, de utána témát vált.-Nem vagyok szexmániás. Csak szeretem a szexet, azzal mi a baj?
-Semmi, de te nem csak szereted.-Kontrázik Emmett.
-Ezt kikérem magamnak.-Forgatja meg a szemét.
-Fiúk-szólok közbe visszafojtott mosollyal.-Nagyon szívesen elhallgatnám a kis civakodásotokat, ha nálatok lennénk, de én itt dolgozom.
-Jöhetsz hozzánk is.-Kacsint rám Cam, mire Emmett tarkón vágja.
Adam sóhajtva rám néz és megforgatja a szemét.
-Bocs a két idióta nem vágja, hogy te itt dolgozol. Három sprite-ot kérünk.
-Tudod te mennyi cukor van abban?-Kerekednek el a szemeim, mire Adam felnevet.
-Kincsem, az a cukor, amit mi azzal az üditővel beviszünk, egy edzés alatt el is ég. Nekünk kell az energia.
-Dehát most hozok nektek egy csokis sütit.
Ekkor Adam lebiggyeszti az alsó ajkát és kiskutya szemekkel néz rám.
-De Des, nagyon nincs jó kedvem és szükségünk van az energiára a hétvégi meccsre.-Szipog, mint egy kisgyerek.
-A Doane Egyetem ellen.-Bólintok.-Jó, legyen, de ne szokj hozzá.-Írom fel a rendelést.
-Tényleg, jöttök akkor a meccsre, meg az utóbulira?-Csillan meg a szeme Cameronnak.
-Igen, Carina, Jason, Erin, Sabrina és én. Lebeszéltem a szünetemben. Jason is belement, nem rég írta.
-Boyce is ott lesz?-Kerekedik el Emmett szeme.
-Persze. Mért ne lenne?
-Csak meglep.-Von vállat, s jelentősségteljes pillantást vált a jobbján ülő barátjával.
-Oké, ti hokisok aztán nagyon fura fazonok vagytok. Majd hozom a sütiket és az üdítőket.-Indulok vissza a pulthoz, hogy leadjam a rendelést, de még hallom, hogy Emmett utánam szól:
-Mi is imádunk téged, Montana!
Csak intek neki, miközben nevetve beadom a mi szakácsunknak a három brownie kérését és előszedem a sprite-okat.
Ez a becenév az agyamra megy. Ha valami csoda folytán komolyan barátok leszünk Liammel, akkor biztos, hogy megfojtom azért, hogy képes volt így nevezni, majd a barátainak is elterjesztette.
A bisztróban ülő női egyedek gyilkos pillantásokat lövellnek felém, amiért a három sráccal beszélgettem, de nekem valami más kelti fel a figyelmem.
Az ajtó kinyílik és az előbb említett csapat pár tagja csörtet be az egyik bokszhoz, majd foglal helyet.
-Az az én asztalom.-Sóhajt fel Erin, meghúzza a copfját, majd leszáll az addigi ülőhelyéről.
-Mit keresnek itt a Doane hokisai?-Motyogom a hat srácot figyelve.
Nem csak engem aggasztanak a tagok. Emmették is folyamatosan őket méregetik, s közben befeszült izmokkal súgdolóznak.
-Csak kajálnak, mért baj az?-Néz rám Erin értetlenül.
Erin még gólya. Csak pár napja jár ide, így valószínűleg nem tudja, hogy a Daonésok mekkora seggfejek. Ezek a srácok nem olyan seggfejek, mint Adamék. Ők szerethetőek, de a Doane sztárjai ütni valóak. Bunkó módjára viselkednek és nyílt titok, hogy a drogok is jó barátaik. Nem csak fűről beszélek. Az a mi egyetmünkön is divat, de náluk sokkal durvább dolgokat tolnak. Most jöhet a kérdés, hogy így hogy lehetnek a csapatban, de az edzőjük legalább akkora pöcs, mint ők. Ezeket mondjuk Carina mesélte nekem is, mert nekem nincs sok időm ilyenekkel foglalkozni, de állítólag a pályán is sportszerűtlenek.
-Figyelj Erin, ha baj lenne, vagy balhéznának, szólj, oké? Később elmondom, hogy mért nem bírja őket senki.
-Rendben.-Bólint kicsit bizonytalanul, majd elindul feléjük.
Sajnos nem tudom végigkísérni a történteket, mert elkészül a brownie, így ki kell vinnem a fiúknak a cukorbombájukat.
-Ti tudjátok, hogy mit akarnak itt?-Kérdezem tőlük, miközben kiöntöm nekik az italokat.
-Passz.-Von vállat feszülten Cameron.-Ha nem muszáj, nem kerülünk velük bármilyen kapcsolatba.
-Azért köszi.-Sóhajtok, miközben a hónom alá csapom a feleslegessé vált tálcát és visszamegyek a pulthoz.
Erin láthatóan feszeng a közelükben. Ráadásul azok a barmok a legkevésbé látható bokszba ültek be, így csak addig látom a barátnőm, amíg az egyikük be nem húzza az ülőhelyhez. Viszont nekem ennél nem is kell több. A lábaim maguktól indulnak meg feléjük, s az adrenalin befeszíti az izmaim.
-Eressz el-sziszegi Erin, mikor odaérek.
Megfogom a kezét és talpra segítem, majd tekintetem a szürke szemű fiúra szegezem.
-Kértek is valamit, vagy csak balhézni jöttetek?
-Naná, téged és a barátnőd elvitelre.-Mér végig szemérmetlenül, én pedig automatikusan behúzom magam mögé Erint.
-Amennyiben nem kértek semmit, ami az étlapon rajta van, kérlek távozzatok.-Intek az ajtó felé.
-Nem hallottad-mordul fel a sarokban ülő-most mondta, hogy mit kérünk.
-Bocs, asszem te sem hallottad-csapok az asztalra, s rátámaszkodom-húzzátok el a seggeteket innen.
A srác, aki azzal szemben ül, aki taperolta Erint, most kinyúl egy füttyentés kíséretében és a fenekemre csap.
-De tüzes vagy, Cicám. Be ne tömjem a szád.-Markol rá a fenekemre, mire visszakézből úgy felpofozom, hogy nekem fáj.
A fiúk egy emberként pattannak fel és tornyosulnak a százötvenhét centim fölé a majdnem két métereikkel, de mielőtt bármit tehetnének, három árny jelenik meg mögöttem, s húznak biztonságos távolságra tőlük.
-Mi van, Black?-Szegezi Adamre a tekintetét a srác, akit megpofoztam.-Mielőtt hétvégén lealázunk a jégen, szeretnétek pár törött orrot?
-A hölgy megkért titeket, hogy távozzatok.
Adam hangja higgadt, mégis fenyegető és a befeszült izmaival ijesztő hatást kelt.
-Ez a hölgy felpofozott. Akár fel is jelenthetném testisértésért.-Szorulnak ökölbe a kezei a Doanésnak, de Cameron felhorkant.
-Hajrá, ő pedig feljelent szexuális zaklatásért, mert tudod itt a lányok taperolása annak minősül. És akkor foghatod is O'Brien kezét, aki Erint fogdosta.
Emmett is előrébb lép és tekintetét-ezek szerint-O'Brienébe fúrja, s ijesztően mély hangon megszólal:
-Itt van az egyetemünk fele és ti törvényt szegtetek. Menjetek innen, amíg szépen kérünk.
-Ti csak hárman vagytok.-Vakkantja az egyik nevetve, de O'Brien leinti.
-Majd a jégen lerendezzük.-Indul kifelé, a többiek pedig úgy követik, mint a pincsikutyák.
-Jól vagytok?-Fordul felénk Adam, amint a barmok kilépnek a bisztró ajtaján.
-Persze, minden rendben.-Biztosítja Erin, de én még mindig be vagyok feszülve, s az arcom be van horpadva a fogcsikorgatástól.
Erin hangja sem olyan meggyőző. Kissé remeg, de a szemében határozottság csillog.
Utálom a sztripper munkám, mert ott pontosan az ilyen vadbarmok uralkodnak. Ezt a helyet szeretem, mert itt elmenekülhetek az ottani és az otthoni gondoktól és a munkatársak is jófejek, erre itt is ilyen történik. Gyűlölöm az ilyen seggfejeket.
-Des-simítja meg a karom finoman Adam-te is jól vagy?
-Persze-nyögöm ki-megvagyok. Köszönjük.
-Ezt felesleges.-Biccent Cam, de Adam még mindig fürkészi az arcom.
-Tényleg jól vagyok, Adam, nincs baj.-Biztosítom határozottabban, majd fogom Erint és visszahúzom a pulthoz.