Korcsolya élen táncolva {+18} (✔️)

~13.~

Liam:
-Mi történt a száddal?-Vágódik le elém Emmett vigyorogva a reggelijével és kávéjával.
-Szex.-Vágom rá belekortyolva a kávémba.
-Ki volt az a vadmacska?-Csatlakozik Cameron is a beszélgetéshez.
-Kettőt tippelhetsz.-Mosolyodom el, miközben betömök egy falat rántottát a számba.
-Destiny?-Kerekednek el a szemei Emmettnek, mire csak biccentek, miközben a fejemben újra megjelennek a képek a tegnapról.
Des küzdhet a közeledésem ellen és kinyomhatja a telefont, de pontosan tudom, hogy ő is vonzódik hozzám. Ezt tegnap is bizonyította, amikor megcsókoltam és végül a kocsim hátsó ülésén kötöttünk ki, teljesen egymásba gabalyodva.
Úristen Liam, nehogy abba hagyd!-Hallom még most Des nyögéseit tegnap estéről.
-Komolyan csak a száját szúrtátok ki?-Vetődik le Cam mellé Adam, de kicsit sincs jó kedve.-A hátát nem láttátok még?-Iszik a kávéjából, aztán komoly tekintettel a szemembe néz.-Mit akarsz Des-től?
-Szexet.-Vágom rá, de nem teljesen vagyok ebben biztos.
Istenem!-Visszhangzik újra a hangja akkorról, amikor egy mélyebb karmolást ejtett a hátamon.
-Eddig a létezéséről sem tudtál.-Nevet fel Emmett.-Most meg rajta csüngsz. Komoly a dolog?
-Nem csüngök rajta, de változnak az idők.-Vonok vállat.-Tudod, hogy nem akarok barátnőt. Se időm, se energiám rá. Viszont Destiny állati dögös csaj, ezt ti is tudjátok és megvan a kémia köztünk, akkor mért legyek tőle távol?
Cameron felhorkant.
-Hány dugópajtidat hívtad át borozgatni? Vagy vitted el vacsorázni. Vagy-és ez a kedvencem,-vitted be a csapat orvosunkhoz, mert elesett és csúnya volt a csuklója?
-Baj, hogy barátkozom vele?-Ráncolom a homlokom.-Tudtommal ti is bírjátok.-Nézek végig rajtuk, s képtelen vagyok túl lépni Adam feszült testtartásán és komor tekintetén.
-Haver, egy szóval sem mondtuk, hogy nem.-Nevet fel Emmett.-De Boyce mit fog szólni, hogy húzogatod a csaját és barátság extrákkal kapcsolatot akarsz vele létrehozni?
-Nem a csaja.-Vágjuk rá egyszerre Adammel, aki úgy szorongatja azt a villát, hogy esküszöm attól tartok, hogy eltöri.-Csak barátok extrákkal, de nincsenek együtt.
Cam füttyent egyet, majd hátradől a kávéjából kortyolva.
-Belevalóbb a Kislány, mint gondoltam.-Vigyorodik el.-Egyre jobban csípem.
-Te csak tartsd a farkad a gatyádban!-Csattan fel Adam, mire mind a négyen rákapjuk a tekintetünk.
-Haver, eszemben sincs meghúzni, higgadj már le.-Védekezik Cam, de Adam felpattan az asztaltól és a mosogatóba rakja a piszkos edényeit.
-Lassan indulnunk kéne edzésre.-Morogja, majd felmegy, s márcsak az ajtaja csapódását halljunk.
-Ennek meg mi baja?-Néz rám Emmett a homlokát ráncolva.
-Fingom sincs.-Lapátolom be az utolsó falat kaját, s miután a kávémat is legurítom és berakom a mosogatni valót a helyére, elindulok fel, de Cam utánam szól:
-Kihívhatnád a szombati meccsre, hamár a pénteket együtt töltitek.
Erről eszembe jut, amit vele beszéltem és visszafordulok az ajtóból.
-Utána buli itt?
-Vagy a Monolith-ban.-Bólint Emmett.-Ünneplés, vagy búfelejtés, de a támogatás mindkét esetben jól jön.
Én is biccentek, majd ott hagyom őket, hogy beszélhessek az én legjobb barátommal, aki úgy néz ki, hogy ma egy hisztis gyerek szintjén van.
Igaza van Emmettnek a támogatásról. A csapatunk évek óta a legjobb, de ez a szezon első meccse és a Doane Egyetem ellen játszunk, akiket ki nem állhatunk. Szemetek emberileg és a pályán is vadállatok. Sportszerűtlen vadállatok.
Az ajtóban állva kopogok, majd benyitok hozzá, miután ő elmorgott egy "gyere be" kijelentést. Épp öltözik, de kicsit sem zavartatom magam. A közös öltöző miatt már nem egyszer láttuk egymást meztelenül, így most, hogy bokszerben flangál előttem, még több is takarja.
-Elmondod, hogy mi bajod van?-Dőlök az ajtókeretnek.
-Semmi.-Morogja, s összepakolja a cuccát.
-Aha, persze.-Bólogatok tettetett komolysággal.-Menstruálsz, vagy mi a szar van? Azt a szegény villát szabályosan fojtogattad lent, a bögrédet úgy szorongattad, hogy csoda, hogy nem tört össze és úgy ráförmedtél Cameronra, mintha megölt volna valakit.
-Csak rosszul aludtam.-Bújik bele a Brightonos pulcsijába.
-Haver, ismerlek már annyira, hogy tudjam, hogyha rosszul aludtál, akkor nem másokra vetíted ki, hanem a jégen vezeted le. Elmondod, hogy mi van, vagy szopjam ki a kisujjamból?
A vállai megfeszülnek, s nem néz a szemembe. Percekig hallgat, mire felemeli a tekintetét, de nem az jön ki a száján, amire számítottam:
-Majd bocsánatot kérek Camerontól. Elkezdtek készülődni, vagy azt akarjátok, hogy az edző leüvöltse a fejünket a késésért, amikor az új tagok végleges beillesztése a csapatba ma van?
A kezeim ökölbe szorulnak. Imádom ezt a srácot, de ha nem képes felnőtt módjára viselkedni, akkor én esküszöm felképelem.
Sosem beszélt így velünk, szóval vagy kurva nagy gáz van, vagy a "rosszul aludtam" valójában egy "egyáltalán nem aludtam", vagy nincs más megoldás...tényleg menstruál.
-Ha már új tagok, jó lenne, ha nem viselkednél seggfejként, amikor csapatként kell együtt működnünk.-Lököm el magam az ajtótól, majd faképnél hagyom, mielőtt bármit mondhatna.
Semmi kedvem vele veszekedni és nem is akarok, hiszen a legjobb barátom, még akkor is, ha pöcsként viselkedik, de most jobb, ha itt hagyom, mert félek, hogy kiborulnék, ha tovább maradnék. Ráadásul túl jó kedvem van ahhoz, hogy most elrontassam valakivel. A Destiny-vel történtek úgy beivódtak az emlékezetembe, hogy erőszakkal sem lehetne kivenni onnan, valamint az új csapat felállás miatt erre semmi szükségünk. Két régi tagunkat leigazolták a profik, hárman pedig lediplomáztak. Lehet, hogy ez nem tűnik soknak, de egy csapatban nagyonis számít.
Miközben elkezdek készülődni, ugyanezek az emlékek játszódnak le előttem újra és újra. Különösen akkor, amikor a tekintetem a mellkasomra varratott főnixre siklik, amit tegnap Des előszeretettel fedezett fel a nyelvével, a szájával és a fogával. Ezt a mellette lévő szívás nyom is bizonyítja.
Liam folytasd, mindjárt...
A telefonom csörgése a legroszabbkor szakítja félbe a kisfilmem, de nem kezdek el dühöngni. Ez nem rontja el a hangulatom.
Amint meglátom, hogy ki az, vigyorogva szólok bele:
-Nahát, Bratyó, minek köszönhetem a kora reggeli telefont?
-Jó reggelt Liam.-Hallom, hogy ő is mosolyog.-Csak már most szeretnék szólni, hogy jövőhét szombaton anyáék szerveznek egy adománygyűjtő estet a beteg gyerekeknek. Álarcosat. Szeretnék, ha te is itt lennél. Mondtam, hogy meccsed van, de...
-Nem gond, megoldom.-Vágom rá.
-Biztos?
-Persze. Ki nem hagynám.-Dőlök az íróasztalomnak a telefont a vállamon egyensúlyozva, miközben próbálom begombolni a gatyám.
Tényleg nem hagynám ki. Szeretem a családom és rég láttam őket. Oké, hogy hálaadáskor hazamegyek hozzájuk, de mindig jó hazatérni. Már magamhoz akarom ölelni a húgaim és beszélgetni a szüleimmel és a bátyámmal. Sokan azt hiszik, hogy csak a látszat, hogy ennyire jó a családunk és csak a pénz tart össze minket. Őszintén rólam is azt hiszik elég sokan, hogy egy elkényeztetett pöcs vagyok, aki csak a szülei miatt tart ott, ahol és amúgy semmi esze. De ez nem így van. Mindent magamnak köszönhetek azon kívül, hogy a hokit apa szerettette meg velem. Vagyis ő mutatta meg, én meg beleszerettem.
-A meccs után maximum nem megyek a srácokkal bulizni, hanem hazamegyek. Tartsd egy kicsit.-Rakom le az íróasztalomra a mobilt, amíg belebújok a pulcsimba, majd visszaveszem.-Vihetek plusz egy főt?
-Na és milyen nemű az a plusz egy fő?-Kérdezi rögtön, s szinte látom magam előtt, ahogy vigyorogva vonogatja a szemöldökét.
-Lány. Már amennyiben hajlandó eljönni velem.
-Melyik lány ne akarna veled elmenni bárhová?
-Hát ez a lány. Pénteken viszem vacsorázni, de ez sem volt egyszerű menet, mire erre rávettem.
-Szóval vacsorázni viszed? Ennyire komoly?
-Neeem. Csak barátkozom vele. Meg...
Elharapom a mondatom, mert ez nem telefon téma, de Tucker rögtön levágja, hogy mi van.
-Mindent elmesélsz jövőhéten. És ajánlom, hogy megismerhessem ezt a csodát, aki képes nemet mondani neked.-Nevet fel.
-Kapd be. Tudod, hogy nekem több kell egy nemnél ahhoz, hogy feladjam.
-Neked semmi sem elég arra, hogy feladd.-Kontrázik rögtön.
Ez igaz.
-Jól van. Akkor kövi szombaton. Mindent elmesélek és, ha tőlem függ, akkor ő is ott lesz.-Kapom fel a dzsekim és a táskám.-Mayával minden rendben?-Kérdezem a menyasszonyáról.
Bizony. Az én húszonöt éves bátyám vőlegény. Mondjuk gimi óta együtt vannak Mayával. Megérdemlik egymást és jó boldognak látni.
-Persze. Szervezi az esküvőt ezerrel.
Még elbeszélgetünk az otthoni dolgokról és a munkájáról, amíg a lakótársaim elkészülnek, aztán elköszönünk és mire beszállok a kocsiba, le is tesszük. Imádom a bátyám.
-Kérdezted, hogy mi baja van?-Biccent Cam a másik kocsiba beülő Adam felé.
Ma én fuvarozom Cameront és Adam és Emmett mennek a másik kocsival. Általában kettővel megyünk, hogyha esetleg valakinek közbejön valami délutánra, akkor a többiek még haza tudjanak menni. Jogos a kérdés, hogy mért nem megyünk mind a sajátunkkal, de igazából felesleges, még úgy is, hogy általában valamelyikünknek fixen összejön valami az estére.
-Igen, azt állítja, hogy rosszul aludt.-Indítom be a kocsim.
-Ez faszság. A muffok szokták ezt mondani, amikor nincs kedvük elmondani, hogy mi van, miközben fejben már rég elástak. Vagy sírnának.-Teszi hozzá kicsit később.-Mi a baj? Semmi, csak fáradt vagyok. Hát persze.-Forgatja meg a szemét, én pedig képtelen vagyok nem nevetni ezen, pedig nagyon igyekszem.
Félreértés ne essék, ennek ellenére Cam intelligens ember. De ő Cam.
-Most komolyan Öreg. Ez kamu. Talán pont ez a baja. Rég látott a farka muffot. Lehet szereznünk kéne neki egy csajt, mielőtt a kisebbik változata visszahúzódik és ő maga lesz punci.
Na itt kész.
Végem. Úgy tör ki belőlem a nevetés, hogy a kocsi is beleremeg, miközben figyelem, ahogy az épp-Cameron szerint-punci hiányos legjobb barátom lehajt a feljáróról.
-Tudod-kapkodom a levegőt a nevetéstől-azt mondta, hogy bocsánatot kér tőled, de szerintem, ha neki is vázolod ezt az elméleted, akkor inkább téged használ majd korcsolyának.-Törlöm meg a szemem a nevetéstől kicsordult könnyeim ellen, majd én is elindulok.
-Vagy éppen ellenkezőleg-kontrázik vigyorogva-igazat ad nekem és még fel is kér szárnysegédnek.
-Ha fogadni akarsz, csak tessék, de szerintem ne lepődj meg, ha "véletlenül" fejbelő az egyik koronggal majd.
-Ha ez a fejbelövés ahhoz vezet, hogy neki is és nekem is lesz egy jó numeránk este, akkor állok elébe.
-Mintha nem szerezhetnél numerát egy csettintéssel.-Forgatom meg a szemem mosolyogva.
Ez tény. A hokisok elég kapósak az egyetemen. A bátyám sem túlzott. Bármelyik lány egy másodperc alatt előttem teremne-vagy épp alattam-ha csak csettintenék.
-Jó, de most Adam az első. Én csak utána. Amúgyis van B terv a tarsojomban, ha nekem nem jönne össze valaki, bár az lássuk be elég nagy csoda lenne. Imádnak a nők.
-Meg te is magad. Remélem jön majd egy csaj, akibe belezúgsz.
-Bagoly mondja verébnek.-Mutat be, majd tovább fejtegeti az Adam nemi életéről szóló kis összeesküvés elméletét.