Korcsolya élen táncolva {+18} (✔️)

~15.~

Destiny:
Miután feltéptem az ajtót és belépek, egy pillanatra lemerevedem, ahogy realizálódik bennem, hogy az összes itt lévő pasi meztelen.
Mármint tényleg tök pucérok.
Egy bokszer sincs rajtuk.
SEMMI.
Farkakat látok mindenhol.
Néhány fiú maga elé kap egy törülközőt és szégyellősen elfordul, mások csak vigyorogva figyelnek engem. Én gyorsan összeszedem magam, elvégre nem ez az első alkalom, hogy meztelen férfit látok és, ha tőlem függ, akkor nem is az utolsó. Az ökölbe szoruló kezeim emlékeztetnek, hogy mért vagyok itt, így öles léptekkel elindulok az öltöző hátulja felé, ami meglepően tiszta és jó illatú. Hallottam már róla, hogy a Brighton ennyire támogatja a hokisokat, hogy például a szellőzőrendszer is fejlett legyen, az öltöző pedig kultúrált. Ez őszintén meglep.
-Montana-dől a szekrényének vigyorogva Cameron természetesen meztelenül.-Mi szél hozott erre?
-Épp le fogom kiabálni a csapatkapitányotok fejét. Hol van az az öntelt seggfej?
-Még a zuhany alatt-biccent hátrafelé-de nem csak ő van ott.
-Most jöttem be egy csapatnyi pucér pasi öltözőjébe, szerinted érdekel, hogy hány pasi áztatja magát ott?
-Mit csinált az a barom, hogy ennyire kivagy?-Nevet fel a hajába túrva.
Más esetben valószínűleg megállnék és élvezném a látványukat a fiúknak, de most úgy fortyogok magamban, hogy nincs hangulatom hozzá.
-Ne aggódj, mindjárt hallani fogod.-Nyugtatom meg, mire meghajol előttem, s közben mutatja az utat.
Nagyokat lépdelve hátramegyek, majd rátörök Liamre és az ott zuhanyzó fiúra.
-Te mégis mi a francot képzelsz magadról White?
Két külön fülkében vannak és az alsó részüket egy párával elhomályosult üveg takarja, de a srác szemei így is elkerekednek, ahogy realizálja, hogy csajként vagyok itt bent. Rákapom a tekintetem:
-Lassabban nem lehet? Hidd el, bentről is remekül fogod hallani, ahogy kinyírom a csapatkapitányotok!
Szegény hokis úgy kapja a dereka köré a törülközőjét, mintha megfenyegettem volna, hogy megölöm, ha nem teszi, majd kirongyol a fürdőből. Ez egy kicsit megmosolyogtat. Ráhoztam a frászt egy két méteres, kigyúrt hokijátékosra az én százötvenhét centimmel és ötven kilómmal. De ahogy Liam vigyorgó képére nézek, megint felmegy bennem a pumpa. Nem őt jöttem szórakoztatni, hanem épp őt akarom lekiabálni. Kicsit lelkiismeret furdalásom van, amiért a csapattársára úgy ráförmedtem, de most túl ideges vagyok, hogy ezzel foglalkozzak.
-Te ne merészelj mosolyogni!-Kezdem a kiakadásom kiabálva.-Mégis mit képzelsz, ki vagy te? Belementem egy rohadt vacsorába és egy meccsbe, mire te úgy döntesz, hogy felforgatod az életem! Hát most jól figyelj White, mert olyat mondok, amit biztos ritkán hallasz. Nem te irányítasz mindent! Az élet kurvára nem egy játék! Azt hittem, hogy felfogtad az egyezségünk, erre tegnap a főnököm közli velem, hogy ne menjek hétvégente, mert te megjelentél és lerendezted. Ja és ki ne felejtsem: ma reggel rám írt a munkatársam, hogy viszi a jövőheti melóm, csak te tartsd magad a ti kis üzletetekhez! Rohadtul nem tudom, hogy mit művelsz, de forgasd fel más nő életét, ne az enyémet, mert nekem ehhez semmi kedvem!
Liam fürkésző tekintetét vigyorogva futtatja az arcomon, s a szemében a bocsánat egyetlen kis jelét sem látom, pedig a hangom még mindig visszhangzik a falakról. Sőt, nem hogy bocsánat, vagy lelkiismeret furdalás nincs a szemében, sokkal inkább szórakozottságot és vágyat látok benne.
Jesszusom!
Komolyan beindult arra, hogy én kiabálok vele?
-Esküszöm, hogy felképellek te barom!-Szorítom jobban össze a kezem.
Vesz egy nagy levegőt, majd lassan megnedvesíti az alsó ajkát. Nem tudom, hogy miattam csinálja-e, vagy véletlen a dolog, de ebben az apró mozdulatban olyan szexuális töltet van, hogy kiráz a hideg. A feszültséget szinte tapintani lehet, ő mégis képes mosolyogni. Elzárja a zuhanyt, majd a falnak dőlve végre megszólal.
-Hadd kérdezzek valamit.-Fonja össze a karjait a mellkasa előtt.-Most igazából dühös vagy, vagy csak megijeszt, hogy valaki törődik veled?
Automatikusan hátrálok egy lépést. Zavar, hogy beleszólt az életembe és dühít, hogy nem tartotta magát ahhoz, amit megbeszéltük.
De igaza is van.
Tényleg megijeszt, hogy valaki ennyire komoly dolgot tett értem.
-Te beleszóltál az életembe.-Térek ki a válasz alól.-És én ezt nem engedhetem meg magamnak.
-Igen, de nem ezt kérdeztem.
Szóra nyitom a szám, de ekkor valaki belép a helyiségbe.
-Mi a büdös franc folyik itt?-Vakkantja a férfi.
-Edző-löki el magát a faltól Liam-nem csinálunk semmi rosszat. Nincs tizennyolc plusz, meg semmi.
-Az feltűnt, mert a hölgy úgy kiabál, hogy az irodámban is hallom.
Az arcom égni kezd, de a két pasit ez egy cseppet sem zavarja, simán beszélgetnek tovább, nekem pedig komolyan bizseregni kezd a tenyerem, hogy tényleg felképeljem Liamet.
-Az én bűnöm Uram. Felöltözöm és kint folytatjuk.-Mondja, de a tekintete a második mondat felére rám siklik.
-Úgy legyen.-Biccent az edző, majd kimegy.
-Ki van csukva.-Reagálok Liamnek, ahogy kettesben maradunk.-Én megtettem, amit akartam. Végeztünk.-Indulok kifelé, de kinyúl és elkapja a csuklóm.
-Nem végeztünk mi semmivel. Szépen megvársz az öltöző előtt, aztán megbeszéljük, amit meg kell.
-Én mindent elmondtam.-Rázom a fejem a szemeibe nézve.
-De nekem mégcsak megszólalni sem volt időm és amit kérdeztem, arra sem válaszoltál.
-Hát az pech.
-Cicám-mosolyodik el újra-tudod, hogy úgysem hagynám annyiban. Vagy megvársz, vagy utánad megyek és megint a vállamon kötsz ki.
-Az kizárt.-Kontrázom, de tudom, hogy így történne, így bizonytalanul bólintok.-Jó. Kint megvárlak.-Indulok megint kifelé, de óvatosan visszahúz.
-És csakhogy tudd, ilyen közel állok ahhoz, hogy megcsókoljalak.-Mutatja az ujjaival hatalmas nyelésre késztetve engem.
-Kint várlak Liam.-Tartom magam, majd ott hagyom.
Azzal a szándékkal jöttem, hogy lekiabálom a fejét és már a vacsi előtt ott hagyom, mert irányítani próbálta az életem. Erre most pontosan azt teszem, amit ő kért tőlem.
Azt hiszem kijelenthetem, hogy nem vagyok normális.