Fekete arany (Loki f.f) [BEFEJEZETT]

,,álmában"

Loki szemszöge:

Lezuhanyoztam és próbáltam rendbe szedni magam. Mélyen a gondolataimba merültem. Egyfolytában képek játszottak le a fejembe.  Minden este ugyanazt álmodom, ugyanazt a borzalmat. Nem lehetek gyenge!

A tükör elé álltam és mérgesen bámultam magam... Nem tudtam elviselni a látványt. Ez egy gyilkos bőre. Egyetlen egy kibaszott dologra kellett volna figyelnem. Hogy Niara ne lásson engem ebben az állapotban. Nem kell a szánalma, a sajnálata, nincs szükségem rá.

Ököllel ráütöttem a tükörre.

Gyenge vagyok.

A tükör pókhálóra emlékeztető mintára repet, én pedig undorodva nevettem rá a saját másomra, aki most a törés miatt már többszörösen mosolygott vissza.

Miután felöltöztem, kiléptem az ajtón és visszatértem a szobámba.

Nagyon sok időt töltettem bent, annyit hogy nekem fel se tűnt. Amikor vissza értem, a csillár darabja a sarokban hevert, a szilánkok feltakarítva. A lány az ágyamon aludt. Zavartan néztem rá. Miért maradt itt? Azért hogy feltakarítson? Ez szánalmas. Mit kezdjek most vele?

Mellkasára néztem, ami fel-le emelkedett és arca békét sugárzott. Furcsa volt látni ilyen nyugodtnak. Amióta ismerem sosem nézett rám nyugodtan, mostanában meg pláne.

Sokszor gondolok arra, mi lett volna, ha azon az estén meghal és nem éli túl. Talán jobban jártam volna. Lehet megkéne szabadulnom tőle. Nem kéne minden nap szembe néznem a saját hibáimmal. Niara olyan nekem, mint egy őszinte tükör.

A hideg pengét lassan végig húztam a lány arcán, egészen a nyakáig. Elidőztem békés lecsukott szemein, és nyakán lüktető ereken. Elképzeltem, ahogy belemerítem a pengét. Mennyi szenvedéstől szabadulnék meg. Békés halál lenne, álmában.

Nem tudná, hogy kitette.

Mélyet sóhajtottam majd eldobtam kést. Hagyok neki egy kis időt... és magamnak is.

Leültem az ágyra, és eszembe jutott Niara mennyire kiborulna, ha másnap mellettem ébredne. Kezemet térd hajlatába csúsztattam, a másikkal pedig megtámasztottam a hátát. Könnyedén felkaptam és Niara békésen szuszogott tovább az ölemben, felsem tűnt neki hogy karjaimba viszem. Lábammal berúgtam az ajtót és az ágyára fektettem. Meglepődötten néztem körül a szobában. Sok fegyver és sok könyv, szinte az enyém is lehetne. A földön hevert egy ismerős Asgardi kötet. Gondolom Niara azelőtt olvasta mielőtt átjött hozzám.

Hmm, ez érdekes. Hogy jutott be? Hiszen tisztán emlékszem, hogy kulcsra zártam az ajtót. Kiléptem a szobából, majd a sajátom elé léptem. A kilincs roncs állapotban volt (és akkor még szépen fogalmaztam)

Niara feltörte az ajtómat, hogy segítsen nekem. A zár rész cafatokban lógott... Megjavíthatatlan, és megsem próbálom használni. Az ajtót nem lehet becsukni. Niara elintézte nekem egy időre, hogy ne lehessen magán életemet.

Őrült Migradi lány –gondoltam az ajtómat tanulmányozva, és egy lopott mosoly kúszott az arcomra.

***

Niara szemszöge:

A napom egész jól kezdődött. Igaz, fogalmam sem volt hogyan kerültem ez ágyamba, sőt annyira azt se tudom hol aludtam el, de el akartam felejteni, a tegnapot. Loki és én is jobban jár vele, hogyha nem emlegetjük a történteket, és nem bolygatom. Majd beszél róla, ha akar.

Szóval, egész jól kezdődött a napom... Egészen addig, amíg bennem léptem a fürdőbe, és meg nem láttam a tükröt. Mi a halál. Mi történt itt? Döbbenten fordultam vissza, majd szó nélkül bemasíroztam Loki szobájába, hogy kérdőre vonjam. A férfi az ágyában feküdt, és látszólag békésen aludt.

-Kérlek, elmagyaráznád mi történt a tükörrel? –kérdeztem.

Válasz nem érkezett, és már azt hittem, hogy meg se hallotta a neki szánt kérdést, amikor hirtelen átfordult a másik oldalára, és ezt motyogta.

-Mert? Mi van vele –mondta félálomba.

-Be van repedve az egész –forgattam unottan a szemem. Komolyan, mintha nem tudná.

-Nem lehet, hogy csak belenéztél... és az miatt –motyogta.

-Seggfej- forgattam meg a szemem, majd kimentem a szobából, és a fürdőbe indultam.

Beálltam a meleg víz alá.

Igen, egy reggeli friss zuhany. Tökéletes. Ez a nap jó lesz!-határoztam el.

Még Loki flegmasága sem, sőt... még maga Loki sem ronthatja el!

Khm, nos. Az előbbi mondatban nem kellett volna olyan biztosnak lennem, vagyis legalább többször átgondolhattam volna, ugyanis a következő pillanatban nyílt az ajtó és Loki gyűrött arca jelent meg az ajtóban. Kezében a csörgő telefonommal. Khm khm... Éppen zuhanyoztam.

Elzártam a vizet, majd villámgyorsan magam körré tekertem egy törölközőt.

-Loki! Tisztában vagy vele... hogy, amikor be van csukva az ajtó... Akkor azért van becsukva, hogy MARADJ KINT?! –néztem rá, de ő még félálomban volt, és felsem fogva hogy mi történt, vagy, hogy épp rám nyitott felém nyújtotta a csörgő telefonom.

-Felkeltett a telód. Natasha hív. Biztos fontos. A küldetéssel lehet kapcsolatos. –támaszkodott neki ráérősen az ajtófélfának.

-Nem zavar, hogy csak egy törölköző van rajtam?! –vettem ki a kezéből a mobilt. Loki gyorsan végig nézett rajtam, mintha eddig fel sem tűnt volna neki.

-Nem –vonta meg a vállát.

Hát az szuper. Végülis őt nem zavarja. Ha őt nem zavarja, akkor nincs is semmi baj. Én kérek elnézést. Engem viszont lehet, hogy kicsit frusztrál.

Beletörődtem, hogy a férfi nem fog elmenni és felvettem a telefont.

-Szia Nat –szóltam bele.

-Szia Niara, bocsánat hogy ilyen korán zavarlak. Most lett meg a kelő információ  mennyiség hogy valamilyen nyomon elindulhassatok. Fontos tudni, hogy a küldetés mind a kettőtökre veszélyes. Lokinak használnia kell az alakváltását. Megkérdezném, hogy elvállalja e, de örömet szerez, az emberek átvágásában szóval hanyagoljuk a felesleges párbeszédeket. Niara persze a te képességeidre is rendkívüli igényt tartunk. Leirom a címet hogy hova kell mennetek. Viszont van néhány dolog, amit fontos észben tartani! A bázisukat rengeteg katona őrzi, így arra kérlek, találjatok ki valamit, nem lenne jó, ha az elején cserbenhagynátok minket. Önként vállaltam, hogy a bevetés alatt kapcsolatban maradok veletek. Vagy is veled biztos, Loki úgyis a saját feje után megy. Egy szenzor segítségével követni fogom, hogy merre mentek, és mivel a bázis hatalmas, segítségekere lehetek tájékozódás szempontjából, illetve sok időt is spórolunk meg vele. Headset segítségével fogunk kommunikálni. A szervezet hasonló, mint anno ami a HYDRA volt, de szerencsére nem annyira veszélyes. A céljuk viszont ugyanaz. Az Istenek nyomába lépni. Példának vettek minket, azaz a bosszúállókat és mivel náluk nincs Tesseract ezért különböző fegyverekkel, rengeteg vízzel, és vegyi anyagokkal próbálják kikísérletezni a megfelelő szupererőket. Itt laborok is lesznek, így különösen veszélyes, így arra kérlek, titeket semmihez se nyúljatok! A küldetés időpontja holnap este 9óra. Ha esetleg több tájékoztatáshoz jutunk, azonnal értesítünk titeket! Minden világos? –hadarta el Nat az egész kis monológját egyszer se hagyva engem szóhoz jutni. 

-Öhm, Nat! Lenne egy elég kellemetlen kérésem. Nagyon örülök, hogy személyesen is beszélhetünk, de leírod ezt esetleg egy email keretein belül. Éppen fürödtem amikor Loki adta a mobilt.

Kis csend, majd halottam hogy Natasha halkan nevet majd megszólal. –Persze, semmi baj, és bocsánat hogy zavartalak. –mondta, és halottam a hangjából hogy mosolyog.