Ollóvágásnyira

A kaszás kalapja (16+)

Ő nézett le rám azokkal az izzó szemekkel. Láttam mérlegelni kezdte a kérdésemet és ez nem tetszett. A félelemtől úgy dobogott a szívem, hogy féltem kiszakad az helyéről. Csendben néztünk farkas szemet a másikkal. Ő fekete szempárjai elszántságtól csillogtak enyém meg a vissza tartott könnyektől.
-Rosszabb lesz holmi halálnál. Majd később leszek a végzeted babám.-engedett el megcirógatva orcámat majd felegyenesedve nézett rám karba font kézzel. Én fájó csuklómat masszíroztam és vártam az ítéletem azon kattogva vajon mi lehet rosszabb a halálnál? A halál jelenti valaminek a végét. Na meg mi ez a végzett duma? Ezt vehetem fenyegetésnek? Gyűlölöm, hogy sose értem őt.
-Mégis mi lenne az? -kérdeztem rá mikor már egy ideje ismét csend honolt. Az istenit ez a srác imádja ezeket a hatás szüneteket?
Még mindig nem méltatott válaszra csak a szobájába hagyott faképnél. Utána néztem pár pillanatig majd erőt véve magamon felkeltem és utána mentem, de csak a küszöbig.
-YoonGi mindig is utáltam a kitalálósdikat. Mond el végre mit akarsz! Sokat dolgoztam, be kellett surrannom ide egy kibaszott sorozat gyilkos lakásába, ahol a tulajjal együtt vagyok ezzel a rengeteg ijesztő babával! Rohadtul nincs ingerem az ilyen játékokra most! Elmondod mit terveztél velem, vagy mehetek haza? -teljesen más vérmérsékletűvé tesz. Sose voltam hisztis vagy hullámzó kedélyű, de nála...egyszerűen én se ismerem ki magamat. YoonGi tarkójával szemeztem mire egy hosszú sóhaj kíséretében felém fordult és oldalra billentett fejjel nézett rám. Szemei cikáztak rajtam. Talán éppen megfejteni akart. Vagy, ha morbid akarok lenni éppen felboncolt a szemeivel. Kezeit zsebeibe mélyesztetve állt tőlem alig 1 méterre lomhán. Ahhoz képest az előbb mekkora erővel és ingerrel tartott az ágyon most mennyivel lazább.
-Nos...-nyitotta szóra a száját végre. -Az hogy mit fogunk csinálni egyenlőre titok. Majd rájössz. Elmegyünk valahova. Majd arra is rájössz.
-És ez mikor lenne? Mert szombaton már elígér...
-Ma.-vágott szavamba. -Ma megyünk el. Viszont picit alakítani kell rajtad- lépet közelebb és ahogy a fehér ujjaival nyúlt felém én úgy hajoltam hátrébb és hátrébb.
-Mit akarsz? Mit kell alakítani?- értetlenkedve néztem rá. Szemét forgatva csak előrébb nyúlt és egy hajtincsemet a kezébe vette.
-Azt gondoltad ilyen széna kazallal mutatkozom? A ruháid nem érdekelnek lehet valakinek rossz ízlése is, de a haj... annak lelke van-mindeközben a fürdőbe vitt ahol előszedett egy forgós bárszéket, amire leültetett. Annyira elfoglaltam magam azon, hogy sérteget ismételten, hogy ellenkezni is megfeledkeztem.
-Jön ismét a tipikus fodrász duma?-unottan kérdeztem a tükörben figyelve a hajamat. Semmi baj nincs vele. Picit kócos és a kontyom se az igazi már, ami inkább copfnak nézett ki, de szerintem még vállalható!
-Igen fog, mert folyton azon vagy hogyan bántalmazd a szűz hajtincseid-panaszkodott hajam kiengedése közben.
-Szűzhajtincs?-kérdeztem vissza jól hallottam-e.
-Igen szűzhaj. Amihez nem értek még igazán. Látszik a hajadon, hogy sose festetted. Ami nem is gond ettől gyönyörű...-simogatta a hajamat olyan gyengédséggel mintha legalábbis selyem lenne. Nem is szóltam semmit csak néztem, ahogy élvezkedik a hajamon. Elkezdte kifésülni a kócokat belőle. Úgy gondoltam ez jó alkalom arra, hogy jobban megismerjem.
-Láttam 2012-ben végezted a fodrász iskolát...-mondtam a legelső dolgot, ami eszembe jutott.
-Honnan tudod?-monoton beszédébe enyhe meglepettség volt. Nagyon koncentrált a hajamra. Én pedig őt figyelhettem a tükörből. Állkapcsán lévő izmok folyton megfeszültek, ahogy egy kócban megakadt a fésű. Mondhatni sexy volt a koncentrálása.
-Mint mondtam megakartalak ismerni és láttam a falon az okleveled.
-Ja...telik az idő. 21 éves se tegnap voltam.-nevetett keserű szájízzel.
-Én is rég voltam annyi.-mosolyogtam rá a tükörből, de nem nézett fel.

Hajam kifésülése után kezébe vette azt a gyönyörű ollót, amit már korábban megfigyeltem. Csillogott olyan éles volt. Hajamat ujjaival többször is újra fésülte még mielőtt elkezdte volna a hajam vágását.
-Mondtam, hogy meg marad.-suttogta maga elé majd vágott a hajamból egy 5 centit le egyből. -Mi? Mi maradt meg?-értetlenkedtem. Ekkor kezével elkapta a torkomat én meg riadtan néztem rá tükörképemmel. Mondtam volna valamit? Ő nem szólt csak ujjaival simogatta a torkomat majd fokozatosan elengedte azt és végül egy ponton megnyomta ahol picit fájt is. -Ah! Mi az?-néztem a halvány barnás foltot a nyakamon.
-Amikor a hajadat csináltam megégettem emlékszel? Elég lassan gyógyulnak a sebeid.
-Igaz, akartam is venni rá krémet... de azért fura. Már vagy egy hónap eltelt azóta, hogy megégettél.-simítottam a foltra. Különös. Egy ilyen égésnek meddig van nyoma? Holnap mindenképp el kell menjek egy patikába. YoonGi közben a hajamat egyenletesre vágta és csinált nekem egy gyönyörű hajfonatot.
-Nem lenne jó, ha szanaszét szórnád a hajszálaid...-motyogta lefújva hajlakkal az egészet. -Na, kész. Most már elfogadhatóan festesz. Vedd a kabátod és gyere.-ment az előszobába ahol egy hosszú fekete kabátot vett fel egy fekete kalappal.
-Minek az a kalap? Este van. Na meg ahogy elnézem mér nem is esik.-pillantottam ki az ablakon és vettem fel a kabátomat és sálamat, ahogy kérte.
-Ettől láthatatlan leszek.-igazítja meg kobakján majd egy bőrkesztyűt is felhúz hófehér ujjaira. -Láthatatlan? Mint a Goblin-ban a kaszás? Most teljesen úgy festesz.-mosolyogva néztem rajta végig. Kevés kdrámát láttam, de ezt pont igen.
-Végül is valami olyasmi vagyok.-mondta miközben arra várt, hogy menjek ki.