Ollóvágásnyira

Vérengző párduc vagy kiscica? (18+)

Ledőlve YoonGi mellé még mindig sokkos állapotban, nem bírtam elhinni mit tettem. Kamaszként nem csináltam ilyen szélsőséges dolgokat és utána még azt várom el, hogy YoonGi komolyan vegyen.

Felkelve felvettem egy laza pólót meg egy  bugyit és vissza ültem a fejtámlához. YoonGi csukott szemmel feküdt a hátán, de nem tudtam eldönteni, hogy csak pihen vagy be is aludt.
- Hé, te most alszol? - ráztam meg vállánál, mire felriadt majd ásítva felém fordítva fejét felnézett.
- Már nem. Most jön az a rész, hogy kidobsz azt ígérve beszélünk, de közben már a következő srácot fűzöd?
- Jézusom YoonGi, te mennyi ilyen szar nyálas filmet nézel? - nevettem, de Ő is csatlakozott így megnyugodtam tényleg csak viccelt. Fura érzés jött rám majd rájöttem, hogy eddig sose nevettem vele úgy igazán.
- Amúgy vannak azért jók, láttad a Tokkebi-t?
-Nem, de hallottam róla. - YoonGi szeme elkerekedett és még a szája is tátva maradt.
- Azt mindenki látta! Vagy te csak ilyen amerikai/hollywoodi műsorokat nézel?
- Nem nagyon szoktam így bármit nézni. Mindegy az hol készült. - rántottam vállat és YoonGira dobtam a takaróm. Nem kell azért nudiznia, mert beengedtem a hálómba.
- Nem nézel? Miért? - értetlenkedett tovább YoonGi.
- Hát mivel heti 5 napba legalább 8-10 órában, de legtöbbször itthon is dolgozom sorozatokon valahogy nincs kedvem szabadidőmben is a munkámmal foglalkozni.
- Jogos valahol, de nekem a fodrászkodáshoz mindig van hangulatom.
- Tényleg, miért lettél fodrász, ezt még sose mondtad el. -kezdtem el játszani az egyik párnám varratával.
- Mert talán érdekelt? - nevetett YoonGi értetlenkedve majd hozzá tette. - A katonaságon én vágtam le a többiek haját és rájöttem, hogy bár akkor ott béna voltam el vagyok ezzel a pepecseléssel. Igaz ott a borotvagéppel nem tudtam túl sokat kreatívkodni nulla tudással, de előtte is szerettem lány ismerőseim haját fonogatni meg minden egyéb. Szóval leszerelésemet követően eleinte az interneten található videókból tanultam, amit sose tegyél, ha csak nem fodrász tölti fel a videót. Majd mikor úgy hittem van egy jó alapom beiratkoztam egy két éves tanfolyamra.
- Két év alatt mester fodrász lettél? - esett le az állam.
- Mi? Dehogy! Az sima fodrász képzés volt. Utána egy 4-5 év után szereztem meg a mestert. Pont ezért nem mennek el sokan, mert követel 4-5 év szakmai tapasztalatot meg egy rakás dolgot, amit képzésen nem tanítanak hanem a munkasorán találkozol vele.
- Oh értem... Ügyes vagy. - dicsértem meg, mert sose tudtam miképpen is működik ez, bár most se teljesen tiszta. - Nem volt ChaRinon kívül  más barátnőd, akinek a haját babrálhattad volna?
- Nem volt.
- Mi? Te akkor... Várj ChaRinnal te valaha lefeküdtél? - ültem feljebb kíváncsian.
- Nem feküdtem le vele, ez volt az egyik baja velem. - rántott vállat majd nézte tovább a szobámat. Elég kupis volt az övéhez képest, de ritkán van időm rendet tenni.
- Várj akkor te, szűz voltál most? - kérdeztem meg lejjebb véve a hangerőt mintha bárki is hallaná. YoonGi arca fura grimasszal nézett rám vissza.
- Nem? Csak párkapcsolatban fekszel le valakivel? Voltak kalandjaim párszor nekem is.
- Igaz...- legszívesebben homlokon csaptak volna magam, amiért ekkora idióta vagyok.
- Na ugye? Te is kavartál már úgy srácokkal, hogy nem sikerült összejönnöd velük.
- Mi az, hogy nem sikerült? Bárkit megszerzett, ha akarok. Látod? -mutattam rá. - Csak akarnom kell és meg van az esti társaságom.
- Önbizalmad mindig is volt. - nevetett YoonGi majd felült végre Ő is. - Merre van zsepi? Megtörölném magam, még mielőtt mindent a takaród szív fel.
- Bal éjjeliszekrény. - intettem oda kezemmel és fejemet a falnak támasztva gondolkodtam mi is lesz innentől.
Nem tudtam túlságosan elmerülni gondolataiban, mert YoonGi harsányan kezdett el nevetni. Oda pillantottam az irányába majd éreztem, hogy egyszerre fagy meg ereimben és szökik orcáimba a vér.
- Jó estét Uraim, gondolom ti vagytok Evlyn pasijai, akiket akkor szerez meg magának, amikor csak akar. - emelte ki az egyik vibrátorom az éjjeliszekrényem fiókjából.
- Tedd vissza! -másztam oda és próbáltam kikapni a kezéből nem sok sikerrel.
- Csak akarnod kell és bárkit, igaz? Akkor ez micsoda? - forgatta kezében, de bárhányszor utána akartam nyúlni eltartotta irányomból.
- Az enyém és kérlek tedd vissza! Picit túloztam, így jobb? Nem szeretem, ha a cuccaim közt matatnak főleg nem ezek között.
- Nyugalom csak zsepit kerestem. Nem fogok a cuccaid közt matatni. Bár emlékeim szerint te voltál az, aki a lakásomba betört még régebben.- ejtette vissza a fiókba majd a másikból vette ki az addig keresett zsebkendőt. Miután letörölte magát elkezdett visszaöltözni utcai viseletébe.
- Te mit csinálsz?
- Minek nézz ki? Felöltöztem és megyek haza. - állítgatta az övét.
- Haza? Azt hittem itt alszol... Velem?- a végét már bizonytalanul tettem hozzá.
- Nem voltam meghívva éjszakára, de ha te ettől jobban alszol legyen. - dobta le újból a ruha darabjait míg nem csak alsónadrágban volt. - Ágy melyik felén lehetek? - válaszul csak az ágy bal részére kúsztam, hogy elfoglalhassa a másik felét.
- Holnap dolgozol? - kérdezte betakarózva, de mivel egy darab takaró volt engem is betakart.
- Igen, le kell adjak egy kész filmet majd jobb esetben  kapok egy másikat rögtön.
- Rosszabb esetben? - kapcsolta le az egyetlen fennmaradt fényforrását a szobának az ágy mellett.
- Rosszabb esetben többet kapok vagy vissza dobják pár nap múlva, hogy teli van hibával.
- Helyesírási hibával?
- Akár, de inkább bármi miatt. A főnök szeret kötekedni, hogy nem vagyok elég jó ehhez a munkához, mert sose tudhatok elég jól koreaiul.
- Szerintem egész jól beszélsz. Jobban, mint én tudnék angolul. Néha csinálsz érdekes szófordulatokat, de talán akkor ejtesz hibát leginkább, ha ideges vagy. A főnökök pedig seggfejek, nem szabad velük foglalkozni.
- Köszönöm, hogy ezt mondod. Akkor sokszor hallhattál hibázni, mert gyakran voltam miattad ingerült. - kuncogtam és felé fordultam és néztem profilját.
- Engem se értenek, ha mérges vagyok vagy nagyon elengedem magam. Daegui akcentust valamiért szeretik nem érteni.
- Szerintem amúgy szexi kifejezetten a daegui akcentus. - jegyeztem meg halkan majd YoonGi rám nézett majd elnevettük magunkat ismét.
- Te így szoktál pasizni?
- Nem! Néha, gyakran. De beszokott válni! De tényleg vonzó tud lenni az akcentus.
- Evy.
- Mi az?
- Aranyos vagy. Viszont mostmár aludjunk. Holnap folytatjuk. - adott egy puszit az arcomra majd nekem háttal feküdve aludt el.