Véletlen szerencse(Vkook)

🏀16.fejezet🏀

Tae szemszög:

Lelôkôtt a kanapéra majd azzal a lendülettel felém is kerûlt és egybôl az ajkaimra tapadt. Most esett meg elôszôr velem hogy nem élveztem a csókját vagy csak bebeszéltem magamnak hogy nem élvezem.

-Hagyd abba ez undoritó. Mondtam neki két csók között.

-Miért is? Távolodott el egy kicsit majd a nyakamra tapadt mire el felejtettem mit akartam mondani. Bármennyire is haragszom rá a testem nem akar együtt mûkôdni velem...a finom lágy csókjaitól minden egyes alkalommal kirázz a hideg és kellemes borzongás fut végig a gerincemen

-Talán mert nemrég más szájába matattál?!. Ez kibaszott megalázó. Kérlek hagyd abba. Mondtam neki még mindig sírva.Nem vagyok ehez szokva. Nekem sosem volt meg senkim igy sosem éltem még át azt hogy megcsalnak. Bàr igaz hogy nem voltunk/vagyunk együtt de könyörgöm elõtte velem csókolozott és állitólag engem szeret akkor meg miért smárolgat más lányokkal? Az elején még oké elnéztem hisz akkor mêg ott volt nekem Jennie de most hogy màr ennyire közel kerültünk egymáshoz nem érzem ezt fairnek...vagy talán velem van a baj?

-Sajnálom oké? Kibaszottul megbántam amit tettem egyszerûen csak féltékeny voltam amiért Seojoonal annyira jól elvoltál mikôzben elôtte pár percel engem csókoltál. Fájt hogy engem elutasitottál vele viszont olyan jól elnevetgéltél nemrég. Kibaszottul fájt és én csak elakartalak felejteni azt akartam hogy végre abba maradjon ez a kibaszott nagy fájdalom a mellkasomban. Én csak...nem akartam tôbbet szenvedni. Annyira kibaszottul fáj hogy nem kellek neked Tae. Azt hittem hogyha azt teszem mint mielôtt megismertelek kôzelebbrôl is akkor nem fog ennyire fájni de ez nem volt igy. Végig bûntudat mardosott pedig nem is vagyunk együtt mégis...egyszerûen nem tudtam élvezni. Végig téged gondoltalak a helyére hátha igy menni fog de még az sem segített hiszen ô nem te vagy... megértem amiért undorodsz tôlem...én is undorodom magamtól elhiheted...beszélt nyakamba és éreztem hogy sírt hisz a nedves nyakam errôl árulkodott.
Majd hirtelen felûlt a kanapén elengedve engem majd a szemeit kezdte törölgetni.

-Sajnálok mindent ahogy azt is hogy nemrég letámadtalak ígérem nem lesz ilyen tôbbet. Ha....ha szeretnéd akkor a kosárcsapatból is kilépek..tudom hogy fontos neked a kosár igy kilépek hogy ne keljen ott se látnod engem. Igaz nekem is fontos de te fontosabb vagy...mondta szomorúan.Nem kicsit lepett meg hogy képes lenne feladni az âlmait csak miattam. De amit ezutàn mondott jobban meglepett.

-Ne hülyèskedj Kook erre semmi szükség.mondtam neki magabiztosan.

-De van ès ha nagyon szeretnéd akkor még a suliból is kiiratkozom csak hogy neked jó legyen...igaz nehéz lesz kivitelezni hisz még fél év sincs de megoldom... ígérem eltûnôk teljesen az életedbôl...én csak azt szerettem volna mindig is hogy te boldog legyél. Tudom elég furán mutattam ki fôleg ugy hogy pont hogy miattam nem tudtál az lenni de én tényleg megteszek bármit azért hogy te boldog legyél mégha ez azt is jelenti hogy soha tôbbé nem láthatlak...mondta szipogva mire ugy éreztem hogy ôsszefacsarodott a szívem...túlságos fájdalmas látni ahogy sír.A sokktól nem is tudtam megszólalni percekig.

-Én...én igazából vettem neked valamit. Mondta mikor egy kicsit megnyugodott majd hirtelen felállt és az asztaljához sétált. Kivett valamit a fiókjából majd vissza jött hozzám viszont nem ült le a kanapéra csak leguggolt elém majd átnyújtotta a fekete dobozkát. Miért vett nekem bármit is? Ugy volt hogy haragszik rám mivel megbántottam akkor mégis miért vett nekem ajándékot?

-Ez mi? Vagy miért? Néztem rá értetlenül.
Mire szomorúan elmosolyodott.

-Tudod kb 1hete elhatároztam magam hogy ma megkérlek arra hogy találkozz velem szombaton. Szerettem volna hogyha szakitanál rám egy fél órát aznap és akkor akartam ezt oda adni de mivel ez nyilván már nem fog megtôrténni igy most kapod meg.igazából nem nagy cucc és biztos vagyok benne h mégcsak hordani sem fogod de ha szeretnéd akkor vissza válthatod és vehetsz belôle valami mást vagy egyszerûen ki is dobhatod a kukába. Mondta nekem szomorúan.