Véletlen szerencse(Vkook)

🏀23.fejezet🏀

Előzmények :
-A cégemhez megyünk. Mint mondtam van egy ötletem. Igaz ha csak rajtam múlna soha nem mennék bele ilyenbe de mivel a te érdekeid nézem igy múszáj lesz valahogy elviselnem a dolgot. Mondta titokzatosan mire elkezdtem egy kicsit izgulni. Mit tervezel Jungkook?

Tae szemszög :

Nagyon izgultam hogy mit is akar Kook. Amit mondott az eléggé összezavart, nem tudtam hogy mire is számitsak mikor oda érünk de amit a legjobban nem értettem az az volt hogy miért kell a cégéhez mennünk? Mit akar ott csinálni?

-Öhm Kook.... Miért megyünk a cégedhez? Kérdeztem rá hisz ez az amit nem értettem egyáltalán.

-Mondtam. Van egy ötletem. És ahhoz múszáj oda mennünk. Mondta végig az utat figyelve, hangjából semmilyen érzelmet nem tudtam kivenni de mégha a hangja nyugodtnak is volt mondható a cselekedetei nem voltak azok, hisz ugy szóritotta a kormányt mint aki menten felrobban. Ideges volt ez tagadhatatlan. De mi miatt?
Mégis mi a terve hogy ennyire feszültté teszi őt? Kezdek aggódni. De nem mertem rákérdezni hisz nem tudtam milyen reakciót váltana ki belőle igy inkább hagytam. Bízom Kookba igy nem aggódom inkább. Tudja mit csinál.
Pár perc alatt oda is értünk. Kook egyből kipattant a kocsiból majd megkerülve a kocsit kinyitotta nekem is az ajtót hogy kitudjak szálni. Na nem mintha én ezt nem tudtam volna megtenni de tudtam jól hogy még dühösebb lenne ha magam nyitottam volna ki hisz már az elején kijelentette hogy majd ő megteszi helyettem én csak üljek a helyemen és meg se próbáljam kinyitni magamnak mert akkor 1hétig hozzám se fog szólni. Állitása szerint neki kell ezeket megtennie hisz ő a férfi, neki kell gondoskodnia rólam. Na nem mintha én nem lennék férfi de a kezdetleges kapcsolatunkban egyértelműen ő a domináns és szereti is ezt kimutatni az ilyen tetteivel is. Mikor én is kiszálltam kezemre fogott gyengéden majd összekulcsolta sajátjával majd befelé kezdett el velem az oldalán menni. A portánál Seojoon fogadott most is minket aki hatalmas vigyorral köszönt nekünk.

-Itt is a gerlepár. Annyira jó igy látni titeket. Igaz fáj a szívem hogy nem az enyém lettél végül bár még meggondolhatod magad. Simitott arcomra tetett csodálattal ezzel is húzva Kook agyát amire ő reagált is és egyből hátrébb húzott tőle egy mérges morgás kiséretével. Mi csak nevettünk rajta.

-Nyugi rómeo csak vicceltem. Nevetett még mindig már a hasát fogva.

-Kurva vicces vagy haver. Mind1. Fent leszünk az irodámba, pár perc múlva gyere fel ha lehet. Mondta majd kezemre fogva elkezdett a lift felé húzni. Majd mikor megnyomta a megfelelő gombot hirtelen felém fordult.

-Ugye bízol bennem Tae? Kérdezte kétségbeesetten.

-Természetesen bízom benned Kookie.simitottam karjára gyengéden miközben kedvesen rámosolyogtam hogy tudja őszinte vagyok vele és tényleg bízom benne. De ő még mindig ideges volt. Mégis mit tervezel Kook?

-Rendben de ígérd meg kérlek hogy nem fogsz meggyűlölni ezután és bármi is történjen majd az irodámba, nem szeged meg a szavad azzal kapcsolatban amit ígértél nekem még az elején. Hangja tele volt kéttségbeeséssel és szomorúsággal. Nem szeretem igy látni őt. Fáj nekem hogy igy érez,hogy szomorú...

-Mit is ígértem pontosan? Kérdeztem zavartan hisz tényleg nem tudtam mire is gondol pontosan...

-Azt ígérted hogy bármi is történjen te nem fogsz eldobni miután megkaptad amit szerettél volna tőlem.... Válaszolt lehajtott fejjel miközben a gyűrűivel játszott szomorúan. Annyira sajnálom őt hisz ő nem érdemelte meg azt amit tettek vele. Kihasználták őt és aztán eldobták mint egy használt játékot. Én sose lennék erre képes. Mégha sikerül is az egyezségünk és valami csoda folytán nem őt választanám akkor sem dobnám el őt. Túlságosan megszerettem ahhoz.