Véletlen szerencse(Vkook)

🏀17.fejezet🏀

Namjoon szemszög:

Lassan 1hét is eltelt a mūtétem óta. Ezalatt az 1hét alatt minden erõmmel azon voltam hogy drága orvosomat közelebb csàbitgassam magamhoz ami hàt nem ment túl könnyen.Egyedül annyit tudtam elérni néha hogy elpiruljon ès néha mèg azokon az isteni félgömbökön is végig simitottam mikor nem figyelt. Igaz hogy elég szépen eldorgált utána de kibaszottul megérte. Sosem kivántam még senkit ennyire mint az én hercegnőmet.De nem csak a teste miatt hanem a személyisége miatt is. Annyira aranyos és ártatlan. Tökéletes babyboy lehetne belõle. Megfogadtam magamnak h addig èn bizony ki nem murdàlok amig legalàbb 1x meg nem kapom ezt a szèpsèget. Az enyèm lesz ès ebben senki sem állithat meg. Igen tudom hogy van barátnõm de màr megbeszèltem vele egy találkozot ahol szakitani fogok vele. Már nem szeretem ôt szerelemből ès tudom hogy ô sem engem igy jobb ha véget vetek a kapcsolatunknak. De addig továbbra is azon leszek hogy Jin végre megtörjön mert tudom,látom rajta hogy ô is akar engem csak a büszkesége és a felelôségtudata miatt nem akar engedni vágyainak de elfogom érni hogy könyörögjön az érintèseimért. Most is épp őt várom mint minden reggel hogy megejtsük a kis randinkat de elhatároztam hogy ma nem fogom beérni egy kis fenék simogatással. Több kell nekem. Sokkal több. Már megõrûlôk a bennem lèvô vágytól. Mikor hallom kintrõl a hangját ahogy éppen kôszôn az egyik ápolónak egybôl felülök kènyelmesnek nem mondható ágyamból. Annyira hiányzik màr a puha franciaágyam hogy arra nincsenek szavak. Jinnienek is megakarom mutatni àgyam puhasàgát mikôzben rálôkôm ôt és a kezeit lefogva felé kerekedek aztán.....nyilt az ajtó és belépett rajta fantáziám fõszereplôje mint mindig ma is gyônyôrû volt pedig csak a szokásos filmbeli tipikus orvos ruháját viselte de ô még ebben is észbontóan gyônyôrû.

-Jó reggelt szépségem. Vigyorogtam rá mèg véletlenûl sem eltakarva merevedèsem. Nem akartam eltitkolni elôle vágyam és ugy tûnik neki is feltûnt nem túl kicsi gondom de elpiruláson kivûl nem tett semmit.mégcsak meg sem mozdult.
-Na ne félj nem harapok gyere kôzelebb. Csalogattam magamhoz mikôzben kicsit széljelebb tártam lábaim. Ô csak nyelt egy nagyot majd lassan megindult felém mintha meg sem hatotta volna a látvány pedig látszott rajta hogy nagyon is zavarba jött már csak ennyitől is.

-Ne szórakozz Namjoon csak végezzük el gyorsan a vizsgálatott mivel még várnak rám páran. Sóhajtott fel mikôzben megállt elôttem alig fél méterre. Én csak rávigyorogtam majd köppenyét megfogva magamhoz rántottam ami által a lábaim közt helyezkedett már el. Szinte fel sem fogta mi történt már haladtam is tovább. Vègig simitva kétoldalt a combjain rávezetve kezeim kerek fenekére határozottan bele markoltam azokba a csodákba mire belôle egy meglepett nyôgést kaptam válaszul.

-Ajj Jinnie nem hiszem hogy másoknak akkora szüksègük van rád mint nekem perpill.fenekénél fogva préseltem magamhoz,büszkeségünk egymásnak dôrzsôlôdõtt mire belôlem egy jólesô sóhaj tört fel belôle pedig egy halk nyôszôrgés.

-Namjoon fejezd ezt be.próbált eltolni de túl gyenge volt ahoz hogy ez megtörténhessen. Én csak kuncogva a nyakához hajoltam majd elkezdtem behinteni nedves csókokkal finom bôrét mire ô akaratlanul is oldalra döntötte fejét hogy jobban hozzáférjek.

-Ügyes vagy babyboy. Ez tetszik. Nyaltam végig ütõerén mire ô csak nyôgôtt egyet.

-Namjoon engedj el kérlek...suttogta erôtlenül.

-Nyugi Jinnie mi csak játszunk egy kicsit az nem bűn, csak élvezd szerelmem. Suttogtam fülébe mire kirázta a hideg.

-Ez nem helyes. Nyõszôrgõtt mikôzben kettõnk kôzé nyulva simitottam vègig merev tagján. Na persze méghogy nem akar engem. Kuncogtam magamban.