Jungkook szemszög:
Szombat van...a szülinapom. A legtöbb embernek ez az év legjobb napjaként van elkönyvelve de számomra a legszôrnyûbbnek.Mások buliznak,ajándékokat kapnak,meglepetés bulit rendeznek nekik a barátaik. Vagy csak a családjukkal töltik ezt a számukra különleges napot stb. Én ezen a napon mindig egyedül vagyok már kiskorom óta, egészen 9éves koromtól. A barátaim is mind tudják hogy ezen a napon nem tudnak elérni engem és a meglepetés buliról szó sem lehet.sem az ajándékokról. Igazából semmiről. Ezen a napon mindig eltûnôk és csak másnap látnak legkôzelebb. A családom ebbe már rég beletôrôdtek és nem is próbáltak ezen változtatni. Aznap az egész családunk megváltozott... Elôtte mondhatni rendes normális család voltunk de aztán minden megváltozott...
Már egy ideje a "kedvenc" helyemen ülõk amit csak Namjoon és Yoongi ismer rajtam kivûl. Igazából ehez a helyhez nem köt sok jó emlék a 9.szülinapom óta elôtte viszont ez volt az a hely ami megnyugvást nyújtott számomra szinte minden jó emlékem ide köthető...azelôtt... de azóta a szülinapomat mindig itt töltõm mivel máshol nem is tudnám. Igazáböl nem akarok errôl beszélni. Ez egy mély seb amit nem akarok feltépni. Még nem menne. Most nem. Kb 2órája ülhetek itt. Már a könnyeim is eleredtek mikor lépéseket hallottam môgûlem. Gondolom csak Yoongi lehet az. Néha kiül velem ide egy kis ideig ha neki is magányra van szüksége bár ezen a napon nem igazán szokott megzavarni bár lehet fontos dologról van szó. Egészen addig gondoltam igy mig meg nem szólalt az a személy.-Nagyon nem akarod hogy megtaláljanak ha egy ilyen eldugott helyre bújsz el nem igaz? Mondta kedvesen meglepetésemre nem Yoongi hanem Taehyung. Mit keress ô itt? És hogy talált ide? Lehetetlen megkôzeliteni ezt a helyett mivel az erdô egy nagyon mély ès eldugott helyén található. Ez igazából egy kisebb vízesés amit erdô és kisebb hegységek zárnak kôrûl csodálatos természeti jelenség és nyugtató hatást tud nyújtani de szinte senki sem tudja létezését. Lehetetlen hogy magától talált ide. Valaki ide hozta és az a valaki nem más lehet mint Yoongi. Miért hozta ide? Hisz tudja hogy ezen a napon senkire sem vagyok kiváncsi és jobb ha mindenki békén hagy.
-Mit keresel itt? Kérdeztem tôle mikôzben minden erômmel azon voltam hogy eltûntessem gyengeségem jeleit bár már ugyis mind1 mivel látta hisz nem vak...
-Téged egyértelmûen. Kuncogott fel egy kicsit amin más kôrûlmények közt el is mosolyodnék de most nem. Most nem megy. Ugye nem akar ma is belém tiporni? Csak ma ne...
-Yoongi hozott ide? Kérdeztem semlegesen mikôzben a vízesèst kezdtem el bámulni.
-Igen ô. Baj? Nem szeretnéd a társasàgom? Én..sokszor hívtalak és írtam hogy tudnánk e találkozni ,még a munka helyeden is voltam ahol megtudtam hogy ma nem is vagy bent. Aztán miután vagy egy fél órán keresztül zaklattam Yoongit elmondta hogy ezen a napon mindig eltûnsz. Azt nem mondta hogy miért és természetesen nem is kell róla beszélned èn csak....szerettem volna odaadni az ajándèkod ès amint ez megtôrtént akkor el is megyek ha szeretnéd...vakarta meg tarkóját zavartan mikõzben egyik kezével a fûszállakkal játszadozott. Nagyon zavarban volt és mintha bûntudata lenne? De mi miatt? Azért hogy eljôtt ide? Pedig ha tudná hogy most nagyobb szükségem van rá mint eddig valaha...Néha annyira ôsszezavar...
-Miért vagy itt ôszintén? újra össze akarsz tôrni? A lelkembe gázolni? Vagy miért? Tegnap mindent elmondtál amit tudnom kell. Megkaptad amit akartál. Feladtam. Akkor mégis miért bántasz még mindig? Felfogtam hogy sosem fogsz tudni szeretni. hogy sosem fogsz akarni engem. Nem kellett volna ilyen messzire eljônnôd csak azért hogy újra belém rugj. Mondtam neki szomorúan mikôzben átöleltem lábamat és ráhajtottam fejemet mikôzben megállás nélkül folytak kõnnyeim.
YOU ARE READING
Véletlen szerencse(Vkook)
FanfictionJungkook a kosár csapat kapitánya. Mindenki oda meg vissza van érte. Ôt mégsem érdekli egyik szép lány sem. Mindenki a lába elôtt hever de ô rájuk se hederit. De egy valaki felkeltette az érdeklôdését. Egy fiú aki minden egyes meccsén ott van az el...