Loki x reader- Sweet escape

1.4K 65 8
                                        

(T/N)= Te Neved (ebben a sztoriban Odin és Frigga lánya vagy, Asgardban élsz)

 A sötét tündérek betörtek a palota börtönjébe is. Sorra szabadították ki a foglyokat, te a veled szemben raboskodó Lokit nézted. Láthatóan őt eszük ágában se volt felszabadítani, ahogy téged sem. Itt csak nektek volt valahogy közötök a trónhoz.

-Én a helyedben a baloldali lépcsőt választanám. -hallottad meg a hangját. Egyből odakaptad a fejed, bár tudtad, úgyse hozzád beszél. Már öt éve annak, hogy megszakítottad a kapcsolatot a palotával. Elég idegesítő, hogy apád semmibe nézett Thor mellett, és ez láthatóan Odint ez egy cseppet sem zavarta, ezért fogtad magad és kiköltöztél. Senki sem állított meg.

-Én a helyedben megnézném mi van a lámpámban. -lapoztál egyet a könyvedben, rá se nézve. Utáltad, hogy a palotával együtt őt is ott kellett hagynod. Ekkor érezted meg a nyakadon Loki fürkésző tekintetét. 

-(T/N)? -hunyorított meglepődve. Erre te hangosan becsuktad a könyvet és felálltál istenség haveroddal szemben.

-Ho... Hogy jegyezted meg a nevem?

-Viccelsz?-tette karba a kezét- Megváltoztattad az életemet! Igazad volt. Odin tényleg nem az apám. És én nem hittem neked.

-Na most komolyan nem nézel bele a lámpába?- vigyorogtam rá- Pedig tetszene. 

A csínytevés istene egy kecses mozdulattal kicsavarta a villanykörtét a falilámpából.

-Amúgy te miért is vagy itt?

-Háát... elloptam a Tesserachtot- néztem jelentőségteljesen a villanykörtére Loki kezében.

-Ah.-mosolygott rád.-Okos. -Azzal eltűnt az álcázó bűbájod, és Loki kezében előtűnt a kékes fénnyel világító, végtelenkövet rejtő kocka.

-Hát akkor szerintem szia.-fordultál el felőle, keserű ízzel a szádban. Nem bírtad elviselni annak az érzését, hogy talán most látod utoljára. Lokiról mindig is tudtad, hogy nem lehet a vérszerinti tesód, hallottad a történetét vagy ezerszer. De mikor közeledtél hozzá, ő mindig hidegen eltolt magától. Már majdnem elvesztetted a könnyeiddel való csatát, mikor Loki használatba vette a Tesserachtot. Hát ennyi volt. Saját magad helyett őt mentetted ki, mert szeretted őt. És ő még el sem köszön tőled, itthagy egyedül egy börtöncellában. 

-Ah... (T/N)...Komolyan azt hitted hogy itthagylak?- tűnt elő Loki a hátad mögött. -Nem hittem neked... De azért... reméltem hogy igazad van.-azzal megfogta a vállad és szembeforgatott magával. Ennek következtében olyan közel álltatok egymáshoz, hogy attól féltél ráugrasz, ha a szemébe kell nézned. A szíved egyre gyorsabban vert, ahogy megérezted az illatát. És akkor megérezted a selymes mutatóujjat is az állad alatt. Loki gyengéden feljebb emelte az álladat, te pedig egy mély levegővétellel rávetted magad hogy kinyisd a szemedet. Egy pillanat töredéke alatt belevesztél a csillogó, smaragdszín szempárba. Orrod már majdnem összeért Lokiéval. 

-Reméltem, hogy igazad van, és tényleg nem vagyunk vérrokonok. Mert ezáltal... megtehetem ezt.-azzal fogta a Tesserachtot és felrepített benneteket Asgard naplementében fürdőző palotájának tetejére. Egymás szemébe veszve álltatok ott egy pillanatig. Loki erősen tartott téged, nehogy leess. És megcsókolt. Te egy pillanatnyi habozás nélkül visszacsókoltál. Élvezettel túrtál bele éjfekete hajába. Végtelen szépségű pillanatotokba az oxigén utáni sóvárgás szólt közbe, aztán az istenséggel ölelkezve nézted tovább a naplementét. A te istenségeddel.


Na jó ez a sztori kicsit hosszabb lett mint az előző, de ez kétségkívül jobban is tetszik. Szavazz ha neked is elnyerte a tetszésedet. Annyi lenne a kérésem hogy írd meg kommentben hogy szerinted E/1ben vagy E/2ben írjak. Kéréseket továbbra is fogadok.

*^_^* Niki

MARVEL oneshotsWhere stories live. Discover now