MARVEL oneshots

Pietro x reader - Hit me with your best shot

(T/N) = te neved

-Tony, mikor tanulod már meg, hogy nem értesz a főzéshez? -vettem közelebbről is szemügyre a felismerhetetlenre égett sonkás kenyereket.

-Tony Stark mindenhez ért! -mászott le Tony az ablakkeretből. -Ez Barton műve! -mutatott a fekete izékre. -Én csak megvertem UNO-ban.

-Jézusom, ti hány évesek vagytok? -és ezzel elindultam, minnél távolabb a füstszagú konyhától. Az udvaron Stevet és Wandát találtam, akik meg kell mondjam, igencsak összemelegedtek az átköltözés óta. Az utolsó fuvar a cuccainkkal nemrég érkezhetett meg, Steve most írta alá az átvételi elismervényt. Wanda meg asszem a hátában gyönyörködött. A futár úgy fogalmazott, hogy ezek a cuccok a Bosszúállók torony legeldugottabb bugyraiból vannak, biztos jó sok emléket fogunk találni a kartondobozokban. Miután a pasi kipakolta az összes barna kartondobozt a kisbuszból, egy pár köhögés kíséretében legjobb barátom (na jó számomra lehet több volt egy barátnál, miután egyszer vele álmodtam), Pietro Maximoff is ki méltóztatott fáradni, hogy segítsen nekünk becuccolni a nappaliba. Ez beletelt olyan háromnegyed órába, Pietro ugyanis azt igyekezett bemutatni a többieknek, hogy ő igenis értékes a képessége használatbavétele nélkül is. A dobozokat jobb híján otthagytuk a nappaliban, és egy fél napra meg is feledkeztünk róluk. Aztán kezdett legyülekezni a nép a földszintre, vacsorázásra készen. Ezzel a tervvel az egyetlen probléma az volt, hogy a létesítményből egyikünk sem mondhatta el magáról, hogy ő tud főzni.Tony -vagyik inkább J.A.R.V.I.S -seperc alatt megoldotta a problémát, és rendelt nekünk egy pár pizzát. És ha már ott voltunk, és semmi dolgunk nem akadt, nekiálltunk dobozokat bontogatni. Az első valszeg Tony tulajdona volt, ugyanis miniüveges piák lakoztak benne. Tony, Nat és -meglepetésemre- Steve vették kezelésbe az óriás, röviditallal teletömött kartondobozt. Na, a második ennél már jóval személyesebb volt, megtaláltam a 80-as évek-beli stílusomat. Ott volt a Madonna stílusú csipkeruhám, ami rohadtul érdekelt, hogy rámjön-e még szóval felvettem. És jó volt rám. Így abban maradtam az este további folyamán. Amikor beléptem átöltözött állapotomban a részegen rötyögő társaság köreibe, nem vettem észre, hogy Pietro lesütötte a szemét. Aztán a többiek fejvesztve rohantak az ajtóhoz, végre itt a pizzaaa! A hangulat táplálkozás közben is az egekbe szökött, köszönhetően a csapat részegebbik felének, soha nem maradtunk röhögés nélkül. Szerintem a vacsi fénypontja az volt, amikor Steve, -aki nem tud berúgni, a nagy fenéket- konkrétan bealudt evés közben, és lecsúszott a székről a földre. A -mellesleg részeg- Clint és Nat addig sírtak a röhögéstől, amíg a földre seggelve követték Steve példáját. Amúgy én sem voltam teljesen józan,de azért annyit nem ittam, hogy Clint állapotába kerüljek. Wanda fölsegítette Natet a földről, és gondolom Bartonnak is segített volna, de ő csak röhögve gurult tovább a földön. Fiiine. A következő cuccom ami előkerült, a rubintvörös bőrdzsekim, ami annak idején még picit nagy volt rám, most viszont tökéletesen passzolt. Ezt egyik kincsem követte, A piros - fehér basszusgitárom, na meg a hangosítója. Azalatt még egy gitárral, ami pont olyan volt, mint az enyém, csak fekete -fehér kombóban.

-Uuu itt a gitárom! -emelte ki izgatottan Pietro a dobozból. Aztán egymásra néztünk.

-Hallod te gitározol? -tettük fel egyszerre a kérdést. Aztán a többiek, Tony vezetésével, bíztatni kezdtek, hogy ketten adjunk elő valamit. Egy gyors bandagyűlést követően a Hit me with your best shot mellett döntöttünk, tekintve hogy ezt tudtuk mindketten. Csodásan harmónikus előadásunk befejeztére Steve és Clint is felkeltek, előbbi valahonnan talált egy kristálypoharat, és szerintem a fehér csipkeruhám miatt esküvőn érezhette magát, elkezdte kocogtatni, csókót követelve. Naték egy pillanat alatt beszálltak a kántálásba. Pietrotól csak egy 'Miért is ne' pillantást kaptam, és lehet hogy az elfogyasztott alkoholmennyiség miatt, de belementem. Így fordult meg egy nap alatt az életem. Legjobb barátokként keltünk, és szerelmesként, összebújva egy kanapén aludtunk el.

Csak emlékeztetőnek: írhattok karaktereket, és helyzeteket, amikről szívesen olvasnátok ebben a könyvben. Jelenleg csak azokról vannak előre kész sztorijaim akikről már írtam itt.

Niki *˙˘˙* (ez de cuki lett lol)