Nate vezetésével sietősen haladtunk el a röplabdapálya mellett, majd a bungalók előtt, miközben próbáltuk kizárni a körülöttünk zajló csata robajait. Nem hagyhattuk, hogy bármennyi időt is elvesztegessünk, hiszen ki tudja meddig kell odaát tartózkodnunk... Remélem minden rendben lesz majd!
Mikor a kenuzó tóhoz értünk, éppen Kheirón vágtatott el mellettünk, majd kissé furcsálló tekintettel visszaügetett hozzánk.-Ti merre mentek? A támadók mindenfelől jönnek, kivéve a tengerpartról! - mutatott abba az irányba, amerre igyekeztünk.
-Éppen ez az! - mondta gyorsan Nate. - Van egy mód, hogy le tudjuk állítani a támadást, de ahhoz ki kell jutnunk a táborból és a part felé a legbiztonságosabb.
-Mégis miért? - vonta fel a szemöldökét a kentaúr. - Mi is le tudjuk őket győzni! A pajzs pedig kitart addig. Hiszen mégsem termelődik újra és újra az ellenség, egyszer, csak elfogynak vagy belefáradnak az értelmetlen ostromba. Addig pedig csak a tűz és egyéb káros hatású mágiákat kell kordában tartanunk, amik átszivárognak.
-Sajnos ez nem ilyen egyszerű! - mondta Rose. - Attól félek, hogy előbb vagy utóbb rést ütnek a pajzson, ugyanis rengeteg különféle mágia áll a rendelkezésükre, amikkel szabadon kísérletezhetnek... Ráadásul most nem fog elfogyni az ellenség, Cardon folyamatosan teremti az undorító szörnyeit a természetben megtalálható elemeket felhasználva. Hiába vágjuk le a fejüket, mindig újabbak tűnnek elő a sötétből - magyarázta barátnőm.
-Nem beszélve a megszállt diákokról és tanárokról! - tettem hozzá én is.
-Megszállt diákok? - nézett rám kérdőn Kheirón.
-Igen - bólintottam. - Cardonnak sikerült valahogyan az egész Akadémiát a befolyása alá venni és valami furcsa maszkot is adott rájuk, ami képessé teszi őket az erejük használására annak ellenére, hogy a tulajdonos akarja-e vagy sem... Vagyis lehet, hogy igazából nincsenek is tudatában annak, amit csinálnak - hadartam el gyorsan.
-Értem! - bólintott a kentaúr elgondolkozva. Látszott rajta, hogy rengeteg minden fut végig az agyán. Végül néhány másodperc múlva, újra megszólalt. - Akkor bízom bennetek! Nem hiába kaptuk meg azt a jóslatot egyszerre két személytől is a korábbiakban - mosolygott Rose-ra. - Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy időt nyerjünk nektek. Számítunk rátok! - nézett végig négyünkön a férfi, majd elindult a tőlünk ellenkező irányba.
-Kheirón!? - siettem utána, mielőtt vágtázni kezdett volna. - Kérlek ne bántsa senki az ártatlan embereket! Ők nem tehetnek semmiről! Valahogy úgy kellene őket ártalmatlanítani, hogy ne essen bántódásuk.
-Ez csak természetes fiam! Ne aggódjatok, csak siessetek vissza! A ti és a tábor érdekében! - mondta, majd Mr. D, a szatírok, a najádok, a nimfák és a félvérek segítségére sietett.Vetettem egy utolsó pillantást a távolodó kentaur alakjára, majd Nate-et követve, a tábor szélét jelölő partszakasz felé futottunk.
Az étkező pavilont elhagyva, lassan elértünk a vízhez, mely még egy jó darabig a táborhoz tartozik, így különösebb gondolkodás nélkül egy vastag jégréteget vontam az elénk terülő víz felszínére, majd intettem a többieknek, hogy kövessenek.
Miközben recsegve-ropogva haladtunk a nyílt óceán felé, Kaden folyamatosan portálok idézésével próbálkozott, hátha sikerült már elég távolra jutnunk a tábortól.
A lehető legerősebb és legvastagabb jégrétegre törekedtem, de az esti viharos szél nem igazán könnyítette meg a dolgomat. A heves hullámok között felettébb nehéznek bizonyult egy sima, egybefüggő utat kialakítani.
Kissé kifáradva álltam meg, hogy szusszanjak néhány másodpercet, mikor a part irányából egy hangos üvöltést hallottunk. Mindannyian felé kaptuk a fejünket, majd kissé meglepődve, de főleg undorodva állapítottuk meg, hogy valami furcsa fekete lény közeledik felénk, a még el nem olvadt rögtönzött jégutamon. A teste vészjóslóan gomolygott, hol szilárd, hol pedig köd-szerű anyaggá formálódva. Éjfekete agyarai és karmai voltak, melyekkel nem szívesen ismerkedtem volna meg közelebbről.
Így egy lassú, de felettébb hatásos mozdulat kíséretében, elolvasztottam a mögöttünk nyújtózó jégréteget. Amint a szörny a vízhez ért, halvány köddé változott, majd szétoszlott a levegőben.
YOU ARE READING
Folyékony Valóság - Percy Jackson fanfiction /Befejezett/
Fanfiction- Volt már veletek olyan, hogy azt hittétek minden rendben lesz, de aztán a sors fellök, rátok tapos, majd amikor éppen felállnátok, áthajt rajtatok egy kamionnal? Velem is valami hasonló történt. Egy olyan világban, ahol 17 éves korodban szuperképe...