Mr.Jeon-TAEKOOK(BEFEJEZETT)

28.rész

Jungkook unottan hallgatta Namjoon szokásos kioktatását a késés miatt,mikor Taehyungot látta elhaladni az ajtó előtt. Rögtön felpattant helyéről és kifelé igyekezett.

-Még beszélek. - szólt utána Namjoon.

-Nem érdekel. - nézett bátyjára.

Egy mosoly kíséretében elhagyta az irodáját és Taehyung keresésére indult. Egy útbaigazítás után megtalálta a kis helyiségben.

-Szia, Szépségem. - dőlt a bútoroknak.

Taehyung felvont szemöldökkel nézett végig Jungkookon.

-Te tudod hol van ez a hely? - mutatott rá egy kanállal. - Akkor ezentúl te is csinálod magadnak a kávét? - kérdezte egy kis reménnyel.

Jungkook egy fejrázással gyorsan megölte Taehyungban ezt a kis reményt.

-Akkor minek vagy itt? - csapott combjára.

Jungkook mosolyogva hajolt Taehyung felé, aki azonnal hátrált, amikor észre vette, hogy a szobában lévők őket nézik. Jungkook megfogva gyakornoka csuklóját húzta magához közel és az arcára adott egy kisebb puszit. Taehyung elvörösödve figyelte, hogy a körülöttük lévők össze-összesúgnak és már előre várta a színesebbnél színesebben kitalált történeteket.

-Ha bármi extrém történetbe belekevernek engem.. Rád fogom. - nézett fel Jungkookra.

-Benne vagyok, ha...

-Ha.. Nem fogod foly... - Taehyungba a szót Jungkook ajkai folytották bele.

Jungkook lassan kezdte el mozgatni párnáit válaszra várva. Taehyung felocsúdva a döbbenettől vette fel a ritmust. Az sem érdekelte, hogy kivétel nélkül mindneki nézi őket, teljesen bele felekezet a csókba.

-Kook. - jött a távolból Namjoon hangja.

A két férfi úgy röppent szét, mintha csak megégették volna egymást.

-Kook,na végre. Miért kell minden alkalommal figyelmen kívül hagynod? - ment be a szobába Namjoon. - Szia, Taehyung. Titeket mindig együtt látni?

-Ne csesszél le folyton, egy. Kettő, a főnöke vagyok. Persze, hogy ott van, ahol én. - komolyodott meg Jungkook.

-Igen, de...Tudod, nem érdekes. - legyintett lemondóan Namjoon. - Légyszíves gyertek. - sietett el.

Jungkook unalommal teli sóhajjal indult bátyja után, magával húzva Taehyungot.

-Na! - csapott rá a mappákra. - Kook, ezt magyarázd el Taehyungnak. Nekem más dolgom van. Köszi. - veregette meg Jungkook vállát és kiment.

Lehuppanva nézte át a mappákat, hogy mit kell elmagyarázni.

-Tae, ne állj ott. Ülj le. - nézett Taehyungra.

-Látsz itt másik széket? - mutatott körbe Taehyung.

Jungkook mosolyogva húzta ölébe Taehyungot és kezdett el magyarázni. Egy idő után Jungkook kezét Taehyung combjaira helyezte és kezdte el mozgatni.

-Neked magyaráznod kéne. - csapott főnöke kezére Taehyung.

-Magyarázok én. - mosolygott egy kis perverzséggel.

Jungkook magyarázás közben csúsztatta Taehyung belső combjaira kezét és markolt bele. Taehyung nagyot nyelve szorította össze száját.

-Szépségem, nyugodtan ereszd ki a hangod. Úgyis imádom. - csókolta meg Taehyung nyakát, miközben ágyékára simított. Taehyung száján egy jóleső sóhaj szaladt ki.

Jungkook az irodában lévő kanapén terítette el Taehyungot. Pólóját felhúzva lepte el csókokkal Taehyung mellkasát.

Hirtelen egy kopogás zavarta meg őket, majd Namjoon lépett be rajta. Mind a ketten szélsebesen húzódtak el egymástól.

-Kook, elma...gyaráztad? - lassított léptein, ahogy meglátta a kanapén ülőket. - Ti dolgoztatok is vagy csak dugtatok?

-Semmi ilyesmi nem történt. És ha megtörtént volna? Mit csinálnál?Foglalkozz a saját dolgoddal Nam. - förmedt testvérére.

-Nem tudnék semmit csinálni ellene de örülnék, ha nem kéne attól félnem, hogy az egész cégen végigmész.

-Ne csinálj úgy, mintha ez rád tartozna. Egész végig beleszólsz az életembe, nem kértelek rá, ha jól emlékszem. - állt fel Jungkook.

-Azért teszem, mert felelőtlen vagy. Nem csinálsz mást, mint bulikról bulikra jársz és kefélsz. És most Taehyung lett volna a következő? - mutatott a döbbenten ülő Taehyungra.

-Ha nem tudod, hogy mi a helyzet..ne is szólj bele. - szűrte ki a fogai közt.

-Tudod Kook, nem veszekedni jöttem. - túrt idegesen hajába Namjoon. - szólni akartam, hogy hétvégen anya jön haza. Jó lenne, ha átjönnél hozzám. - viharzott ki a szobából Namjoon.

Jungkook idegesen káromkodva ült vissza a kanapéra. Taehyung közelebb ülve Jungkookhoz nyugtatgatta.

-Jól vagy? - kérdezte Taehyung.

-Nem. Mindig, szó szerint mindig beleszól az életembe. - dörzsölte arcát.

-Csak aggódik miattad. - szorította meg főnöke kezét.

-Nem hinném. De mindegy is,menjünk dolgozni. - simított végig Taehyung arcán mosolyogva.