-nem , nem hiszem el , most komolyan miért nekem kell ilyen szerencsétlennek lennem-rontok be a lakásba hisztizve és mivel hisztizek mindent hanyagúl lehajítok magamról és úgy hagyom ahogy eldobáltam, majd a kanapéba fullasztom magam.
-mi van már öcsi , tudtam hülye vagy , de mostmár orvosnak is látnia kéne-terem melettem bátyám a hangjából ítélve.
Nem foglalkozva beszólásával felpattanok és mesélni kezdek mi nyomja ártatlan szívem.
-haj , én láttam egy nagyon szép fiút , de annyira látszik rajta, hogy még fiatal, hogy... tudod.... , haaa nem szerezhetem meg. Annyira fáj ezt kimondani-fordulok Chanyeol felé kétségbeesettem, mire ő felvonja szemöldökét, majd halántékát kezdi simogatni.
-tán egy óvodában jártál?
-nem dehogy, az egyik pékségben voltam a városban , és ő meg ott állt az ablak alatt és a finom sütiket bámúlta csöpp testével-könnyezik be szemem a visszaemlékezésre. Istenem az a gyönyörűség , hogy tud valaki ilyet létrehozni.
Meg kell szereznem, akarom őt.
-értem , de ha még gyerek , te nem tehesz semmit.
Felejsd el, ha meg nem , nem foglak támogatni kiskorú megrontásában- tolja el fejem és feláll, majd elindul valamerre, hogy valószínűleg jó messze legyen tőlem.
Kössz testvérem.
De nem baj , mert előttem nincsenek akadályok , mert én vagyok Jeon Jungkook és mindig megkapom azt amit akarok. Mindig.
YOU ARE READING
Megszerezhetetlen
RomanceNem fogok lefeküdni veled értsd meg...... Legalábbis addig még nagykorú nem leszel.- füzöm hozzá az utolsó mondatot kicsit halkabban. -ash , de Hyung ,...mindegy. Megértettem, de akkor mi leszel nekem? ❤️ Ez egy Jikook fanfiction lesz, csak nyomokba...
