5.

534 39 1
                                    


Az a tekintet ahogy rám néz. Vagyis megint meg viccelt. Lassan ki tudom már olvasni az arcáról hogy mi van. Jó - jó két nap telt el az arcán mégis annyi mindent láthattam. De olyan ez a tekintet megint mintha lelkemen lyukat égetne. Nem bírom tovább.

-Miért nézel így rám?-mondom a fal felé fordulva. Nem akarok a szemébe nézni sokáig. Persze fejemet maga felé fordítja, de szemébe így se nézek.
-Tudod nagyon aranyos vagy ha zavarban vagy. - mondja, felé nézek de meg is bánom. Az a mosoly elolvadok tőle. Nem nem Perselus ne nézd tovább.
-Me-eeni kéne vissza az iskolába. - mondom neki enyhén dadogva.
-Most miért dadogsz? - kérdi kissé viccesen.
-Nincs hozzá közöd. - mondom duzzogva.
-Most igazán mi a problémád Persz? - félre nyeltem. Pers?? Mi-mi ez a név.
-Hey jól vagy? - kérdi ütögeti meg a hátam.
-Igen. De mi ez a Pers név? - kérdem.
-Tudod a Perselus túl hosszú kimondani folyton. Így sokkal könnyebb és olyan vicces volt a reakciód. - röhögni el magát.

Fel állok az ágyról és el igazitom ruháimat. Kicsit elaludtam őket.
-Mit csinálsz? - kérdi lepődve .
-Mondtam hogy vissza kell mennem az iskolába így is számon fognak kérni érte.
-Látod mennyi az idő. Nem baj ha te nem jössz mert a szüleidnél vagy és amúgy is vasárnap. De tudod hogy nekem nincsen kikérőm. Tehát ha nem bánod én indulok, köszönöm a vendéglátást.
-De igen is bánom, nem mehetsz egyedül el. Még mindig gyenge és sérült vagy. Anyáék írnak egy levelet az igazgatónak hogy nálunk vagy és ne legyen problémád belőle. - mondja és húz vissza maga mellé. Megint zavarban vagyok.

-James ha ébren vagytok gyertek reggelizni. - mondja az anyukája. Úgy érzem nem vagyok erre készen.
-James te menj enni, én nem vagyok éhes.
-Tudod ezt velem nem játszhatód ezt. Tegnap se ettél és előtte sem. Mondtam mit fogok tenni veled ha nem teszed amit mondok. - mondja majd lassan közeledik felém és magához húz.
-Na mi a válaszod drága Pers? - kérdi mosolyogva rám.
-Csak mondok valamit az orrom alatt persze nem érti de nevet rajta. Majd hirtelen ad egy puszit arcomra. Mire rá is jöhetnék miért adta már el is indulunk le. Félek

Azelőtt és ismét Onde histórias criam vida. Descubra agora