7.

491 33 1
                                    


"Nehéz az élet mi semmivé lett. "

Őszintén az egész reggeli alatt szorongatam, nem kellett félnem de én mégis féltem. Mit gondolhatnak rólam? És a fiúkról hogy egy ilyen emberrel megy haza? Főleg hogy szerencsétlen létemre sérülten kellett. Apának igaza volt nem kellene mutatkoznom emberek előtt. Csak egy sötét folt vagyok mindenki életében.James csakis szenvedni fog tőlem, a családja is. Nem akarom hogy rossz legyen neki.

Visszafelé megyünk az iskolába, eléggé lassan megy az én hibámból. James próbál segíteni de nem engedem, nem engedhetem a mocsokom nem ragadhat rá. Eléggé nehéz mert a fejem iszonyúan fáj, ő is látja és tényleg próbál minden hogyan segíteni nem engedem. Ezt nem hagyhatom hogy neki legyen rossz. Nem bírnám azt nézni hogy fáj neki.

Egyszer egyszer arcára tekintek, olyan mintha pont akkor emelné fel arcát. Vagyis haragszik rám, de ez most jól is jön könnyebben lesz el szakitani a fonalat. Lassan néha majdnem elesve de sikerült megérkezni. Indulnék el az igazgatóhoz úgy is szídást és büntetést kapok, de megérdemlem.

Mondom Jamesnek hogy menjen, egyedül kell mennem az igazgatóhoz. Egyáltalán nem hallgatott rám, és előre ment. Miért csinálja ezt? Éppen azt akarom hogy jó legyen neki miért szalad bele a bajba, a fájdalomba?

Mire felértem az igazgatóhoz James már ott állt és beszélt vele. Megint mit csinál?
-O drága fiam. Gyere közelebb. Hallottam mi történt veled a faluban. Remélem jól vagy! Kérlek James kísérd a gyengélkedőre, meg kell nézni a fejét. - mondja az igazgató majd Jamie kézen fogva húz egyre távolabb az igazgatótól.

Azt hiszem már elég távol vagyunk. Megállok és kihúzom kezemet kezéből.
-Miért csináltad ezt? Nem értelek miért! - mondom neki kiabálva, térdre rogyok.
-Mert kedvellek a barátom vagy. Nem értem te miért csinálod ezt. Miért löksz el magadtól? - mondja mellém guggolva. Megsimitja fejemet de ellököm kezét.
-Ne te is mocskos leszel. - mondom enyhén hangosan. A mondat után kicsit más lett a légkör. Jamie pillanatok, égnek a szemei. A falhozlök..
-Mit mondtál az előbb? Miről beszélsz? Ki a mocskos? - haragot látok szemében. Megint az az arc.

Kezemet fejem elé húzom félek.

Azelőtt és ismét Donde viven las historias. Descúbrelo ahora