Azelőtt és ismét

15.

Persel maradok amíg anyáék ki mentek az anyukájával. Pedig már minden kezdet helyre jönni és most megint szenved. Komolyan kezdem úgy érezni hogy az ígértem nem teljesül be, persze volt két hónap amikor rendben volt és a mi kapcsolatunk. De az iskola tényleg mindent tönkre fog tenni félek hogy elveszítem.

Persze tudja már hogy az anyukája itt rendben van mégis érzek valami furcsát. Olyan mintha ezt még az anyukája se tudná, szerinted közé van azokhoz a sebekhez. Olyan jó érzés a közelében lenni mégis folyton agyalok ezeken a dolgokon. Mintha a saját maga útjába állítana nehezéket.

Sajnos más részt ha okos is nagyon buta is. Soha nem veszi észre azokat a dolgokat amik segítenének neki vagy örömet okoznának neki. Az anyukája egyre jobban kezd máshogy gondolkodni. Úgy vélem Perselus akar az lenni aki a rosszat cipeli majd magát. Hát kösz én ebből nem kérek.

Van egy módszerem ha nem fogja magát elfogadni és minket én akkor meg teszem. Persze neki nem fog tetszeni de nekem igen. De hm tényleg nem akarom így látni hiszen szeretem.
Lassan mintha mocorogna, mégse már kélzelödöm. Vágyom arra hogy ébren legyen. Őszintén Persre már nagyon vágyom mindehogy.

Persze, persze nem is érezhetek így ilyen fiatalon, na ezt odalent mondják jó. A testem reagál rá tehát érezhetek így főleg amikor egy szál törölközőben mászkált. Olyan vékony, és gyönyörűen de komolyan nem tudok rá mást mondani.

Hirtelen mintha csemgetnének az ajtón majd nyílik is. Mintha valaki be jött volna a házba pedig minket nem igazán szoktak látogatni.
-James, ez a lány azt mondja ismer téged. - lép be anya a szobába majd Lilyre mutat. Egyáltalán hogy a fenébe tudja hogy hol élek??..