Azelőtt és ismét

24.

-Tehát akkor valaki irányította az édesapádat? Ha jól veszem ki az egészből. - mondja James anyukája. Miután James is megnézte a gömböt el meredt egy ideig. Vagyis igen elég nehéz feldolgozni azt ami benne van amit látni lehet. Viszont a baj csak annyi bolt hogy James kezében a gömb pár perccel később eltűnt. Vagyis tényleg csak úgy köddé vált... Nem tudom hogy a szülei tényleg hiszenek e nekünk de reménykedem.

-Több nem derült ki belőle? - kérdi Jamie apukája.
-Nem igazán, vagyis próbáltam minden részletre figyelni. Valószínűleg egy emlék volt Pers apjától és Anyjától. Benne voltak az érzelmek olyan volt mintha én éltem volna át. Különös volt vagyis az igazgató szerepelt benne. Amikor Pers apja neki ment és csak úgy ott hagyta. Nem is tudom kicsit különös egyáltalán miért volt akkor ott. Hiszen nagy varázsló és pont egy olyan helyen ahol amúgy se varázslók élnek elmegy. - gondolkodik el James, van benne valami bár igaz én nem vettem észre az igazgatót..

-Rendben de ennyi elég mára szerintem. Úgy látom Persre rá férne egy alvás főleg a mai nap után. James kísérd fel és maradj vele. - mondja James anyukája. Lassan fel álltunk a székről majd fel indultunk az emeletre. A szobába érve lassan az ágyba feküdtem és James követett. Jó érzés ez a melegség vagyis az hogy mellettem van mégis nem akarom hogy baja legyen.
-Ne aggódj, tudom min gondolkodol. Gyere ide. - mutatja hogy menjek mellé én pedig meg teszem mert vágyok arra hogy mellette legyek.
-Sok mindenen mentél keresztül itt vagyok de tudom hogy ezt te is tudod. Most aludj és ne aggódj itt leszek végig melletted. - mondja majd ad egy puszit a fejem tetejére. Közelebb bújok hozzá és lassan el alszom.