Band /Hopemin/ /befejezett/

XX.

*Jimin szemszöge*

-Ez így jó meg minden, de kéne hozzá valami koreográfia – jegyezte meg Jin, mikor már egy ideje próbáltunk.
-Hyung~ – nyafogta Jungkook Jinre nézve. – Neked semmi sem felel meg?
-Én csak azt szeretném, hogy tökéletes legyen, hiszen ez a dal szerintem nem érdemli meg, hogy összecsapjuk – tette fel a kezét védekezőn Jin.

-Ha beindítjátok a zenét, megpróbálhatok kitalálni valamit – ajánlotta fel Hobi. – Jimin? Segítesz? – nézett rám mosolyogva, mire bólintottam, és arrébb mentünk, ahol elfértünk a tánchoz.

Jungkook elindította a zenét, mi pedig először végighallgattuk, a fejünkben pedig folyamatosan ment a szöveg, amit addigra már teljesen megjegyeztünk mind a ketten.

-Oké, szerintem sok résznél lehetne olyan, hogy mindenki egyszerre mozog hasonlóan, mert az szép lenne. Például... - mondtam, és énekelni kezdtem az egyik részt. - Ezt csinálná Jungkook, miközben énekel, a többiek pedig szintén ezt, csak... - folytattam, és ismét énekelni és táncolni kezdtem.

Ezek után folyamatosan ötleteltünk Hoseokkal, a többiek pedig vagy fél órán keresztül azt nézték, ahogy mi táncolunk és agyalunk. Izgalmas lehetett nekik...

Utána elkezdhettük betanulni a koreográfiát. Ez néhányaknak egész egyszerűen ment, hiszen nem volt túl bonyolult a koreo, de Namjoon... nos, ő Namjoon.

-Nem, nem! – fogtam meg az egyik karját. – Ezt lazítsd ki! – ráztam meg azt. – Úgy. És maradjon ilyen laza az egész mozdulat alatt. Túl feszesen mozogsz. Ne legyél feszült! – magyaráztam neki, szinte folyamatosan.
Ez ment vagy húsz percig... És ez csupán csak egy 8-9 soros szövegrész alatt volt, hiszen tovább nem tudtam jutni vele...

Az lett volna a legjobb, ha Namjoonnal külön tudunk foglalkozni, de erre nem volt időnk, hiszen így is már bőven elmúlt dél, és nekünk csak délután négyig lehetett a színházban tartózkodnunk.

...

„Nem, Namjoon, kihagytál egy mozdulatot!", „Másik lábbal lépj előre, Jin!", „Nem jó, lazítsátok el a testeteket! Túl feszesek vagytok!", „Suga, te mégis mit csinálsz?", „Tae, miért álltál meg?", „Jin, te azt csináld, amit Jungkook! Itt két részre vagytok osztva, tudod. Sugáék mást csinálnak, mint ti." – Ilyen és hasonló mondatok hangoztak el tőlem és Hoseoktól az elkövetkező... két óra hosszában.

-Na, ez egész jó volt – bólintottam boldogan, amikor már tényleg igazán elfáradtunk mindannyian. – Tartsunk szünetet! - A többiek ezt már sokkal jobban díjazták. Azonnal elindultak mindannyian a mosdó felé.
-Ti nem jöttök? – nézett vissza az ajtóból Nam, mire megráztam a fejem. A mellettem álló Hobi is így tett. Namjoon csak halványan elmosolyodott és ott hagyott minket.

-Nagyon ügyes vagy, Jiminie – nézett rám mosolyogva Hobi, aki velem szemben állt és átölelte a derekamat. Közelebb hajolt hozzám és egy néhány másodperces csókot adott ajkaimra, miközben én karjaimat nyaka köré fontam.
-Tetszik, hogy kidolgozzuk a dalt? Szerinted jól fog sikerülni? - kérdeztem tőle reménykedve, mire ő egy apró puszit adott a számra.
-Tökéletes lesz - suttogta, mire én elmosolyodtam, és a cipőimet kezdtem el kémlelni.

Hirtelen tapsot hallottunk meg a színpad sötétebb része felől, mire odakaptuk a tekintetünket. Yoongi mosolyogva lépett elő a sötétből, mi pedig azonnal elhúzódtunk egymástól. Pedig akkor már nyilván késő volt...

-Mikor jöttél vissza? - nézett a fiúra Hoseok elkerekedett szemekkel, mire az kissé felnevetett.
-Ki sem mentem - vonta meg a vállát. - Ha már ekkora titkot őrizgettek, igazán lehetnétek körültekintőbbek. Idolok akarunk lenni, azért zenélünk, nem? Mindannyiunknak ez a legnagyobb álma. Az idolok pedig nem lehetnek melegek, szóval gyakorolhatnátok jobban a titkos kapcsolatokat, mielőtt bajba kerültök ezért - mondta vigyorogva, szavai pedig elég rosszul estek, szerintem mind a kettőnknek. - Csak vicceltem, na! Nem kell ennyire magatokra venni. Tudjátok, milyen bunkó tudok lenni - tette hozzá, immár egyáltalán nem mosolyogva.
-Mégis miért álltál a sötétben egyedül? - húzta össze a szemeit Hobi.
-Hogy kilesselek benneteket - röhögött fel Yoongi ismét. - Elég egyértelmű volt, hogy van valami köztetek. Kezdjük ott, hogy reggel kettesben maradtatok az emeleten, mikor odaértem hozzátok. Aztán jött az ölben üléses eset, majd az, hogy ismét kettesben maradtatok, amikor elindultunk a színház felé, elméletileg néhány cuccotok miatt, de valójában nyilván nem két telefont és egy vizes palackot telt ennyi időbe előkeresni. Amikor próbáltunk, Jimin elég nyíltan énekelte neked az egyik részt, majd mikor Jungkook a zenealapot rakta össze, ismét egymás ölében ültetek. Azt pedig nehéz volt nem észrevenni, hogy milyen érzékien simogattad Jimin combját, mikor senki sem figyelt rátok... persze rajtam kívül - sorolta, minden egyes ténynél felemelve egy ujját.

-És a srácok... - kezdte félve Hobi, az ujjait tördelve.
-Én nem mondtam senkinek semmit – tette fel a kezeit védekezőn Yoongi. - Pletykás nem vagyok, csak kíváncsi. Nem szeretem, ha titkolóznak előttem.
-Namjoon is tudja tegnap este óta – mondtam neki, hogy tudja, már Namjoon előtt sem titok a kapcsolatunk, így előtte nyugodtan beszélhet erről.
-Ő volt az első, akinek coming outoltam - mondta halkan, félénken Hobi. Suga bólintott, majd elmosolyodott.
-Egyébként engem nem zavar, szerintem aranyosak vagytok. – Erre mi is halványan elmosolyodtunk. – De egyébként mióta...
-Tegnap délután óta – vágott a kérdése közbe Hobi.
-És te mióta tudod, hogy te... - mutatott rá Suga.
-Szombat van? – nézett rám a barátom, én pedig bólintottam. – Egy hete – nézett vissza Sugára, neki pedig leesett.
-Jaaa! Akkor azért voltál annyira kibukva egész héten, mert történt valami köztetek a hétvégén? – Erre Hoseok csak bólintott.

Ekkor léptek be az ajtón a többiek. A csendes előadóteremben hirtelen elég nagy zaj alakult ki. Jin tipikus ablaktörlőhöz hasonló nevetése, Namjoon beszéde, Tae kiáltása és Jungkook hangos kacagása betöltötték a termet.
Yoongi hátat fordított nekünk és csatlakozott a többiekhez, én pedig óvatosan, úgy, hogy senki ne lássa, végigsimítottam Hoseok karján és egy gyors csókot adtam arcára, ezzel nyugtatva, hogy minden oké. Hiszen hiába tűnt a fiú nyugodtnak, én tudtam, hogy stresszben van, amiért már Yoongi is tud rólunk gyakorlatilag mindent.

Heeeey! adrika03 kérésére siettem a kövi résszel, mert (ismét) fenyegetve éreztem magam 😳
Nekem őszintén ez a rész nem tetszik, csak a Sugás rész 😂

Egy kis sztori time: Tegnap a hegedű tanárnőm, ma pedig az irodalom tanárom mondta, hogy el akarja olvasni, amiket írok, és csak reménykedni tudok, hogy elfelejtették, és nem fognak mégegyszer megkérni, hogy mutassam meg nekik 😂 Az irodalom tanár még azt is megkérdezte, hogy megmutatom-e neki a Wattpadot, mert lehet, hogy regisztrál 😂😂😂😂

2020.09.10. 20:47 - német és föci tanulás helyett írtam. Na sebaj, majd bemagolom média órán 😂😂

Uhh, szóóval: Ezzel a fejezettel szenvedek már egy órája 😂 Nagyon nem voltam vele megelégedve, szerettem volna jobban beledolgozni a valódi Butterfly koreográfiát, ezért a fejezetnek a háromnegyedét ki kellett törölnöm és teljesen átírnom 😂
Még mindig borzalmas, sőt, talán rosszabb, mint volt, de zavart, hogy nem az igazi koreót használtam fel, így ma megnéztem a Butterfly Dance Practicet, és az alapján írtam meg. Ide be is teszem a videót, nézzétek meg ti is, úgy már jobban el tudjátok képzelni, amit én kitaláltam 😂:

2021.01.28. 10:28