Puszta haragból táplál gyűlölet az ember. Én gyűlöllek téged, mert te nem rühelsz engem. Én megvetlek azért mert te is megvetsz valakit. Ez olyan, mint hallgatni egy képmutató szavait. Mint mikor a vízről beszélsz, de otthon bort iszol. Amikor a magasban repülsz, de elkap a tér iszony.
A pillanat mikor elönt az undor, bár nem tudod, hogy igazából magadtól.
A tükör nem hullámos az tényleg te vagy benne. Most már tudod, hogy a "barátaid" mivel állnak szemben. Ki is vagy te valójában? Szívtelen.
Érzelmek nélküli, reményvesztett, hitetlen.
Egy olyan alak, akit táplál a harag. Akit emészt a gyűlölet és az utálatos szavak. Nehéz felfogni ugye? Hogy milyen is az mikor magadat látod.
Ezek után mit gondolsz, te megadnád ennek a gyökérnek a számod? Nem? Hát én sem. Valahogy nem értjük a lényeget mégsem. A puszta haragból táplál gyűlöletet az ember. De tudod mit utálok legjobban minden reggel? Meg úgy minden percben?
Saját magamat!
ESTÁS LEYENDO
Egy Pohár Bor
PoesíaEgy Pohár Bor mellett, Vígan szűrcsölöd az életet, de neked valamiért mégis ennél több kellett. Valamiért nem volt elég az elkövetkező tegnap, s az elmúlt holnapban keresed magad. Olyanok vagyunk, mint az egerek, rövid életünk alatt minden ember utá...
