A mi nap azon agyaltam, mi lenne ha...
Mi lenne ha az embert nem a pénze alapján itélnénk, hanem a szívét figyelnénk.
Ha az eszét, nem a jegyei, hanem az érdeklődese alapján adnánk.
Ha minden egyes jó tettünkért egy bátorító ölelést kapnánk.
Mi történne akkor, ha úgy tanulhatnának tovább, hogy volt olyan tárgy, amin majdnem elestünk.
Mégis mi kéne ahhoz, hogy igazán emberek lehessünk?
Miért kap diplomát az, aki csak tanul, de nem él.
Aki ugye nem tapasztalt és az igazi világtól bizony fél.
Miért nem érdemel többet az apa, kinek koszos a ruhája.
Mert neki mindennap küzdelemmel jár a munkája.
Mivel több az alak a hosszú ingben,
Kinek arcán őszinte mosoly régóta nincsen.
Mit ér meg az ember, ha a papírt és a fémet élteti.
Ha mindössze csak él és ebből adódnak a vétkei.
Mit számít a szív, ha nem számít az összes élet?
Én nem a szörnyektől, hanem a jövőtől félek.
YOU ARE READING
Egy Pohár Bor
PoetryEgy Pohár Bor mellett, Vígan szűrcsölöd az életet, de neked valamiért mégis ennél több kellett. Valamiért nem volt elég az elkövetkező tegnap, s az elmúlt holnapban keresed magad. Olyanok vagyunk, mint az egerek, rövid életünk alatt minden ember utá...