Ott vagyok. Egymagam.
A borfolt a fehér szőnyegen.
Az átvirasztott éjszaka, amit hátra hagyott a józan ész. Azt hiszem még itt maradok, aztán egyszer majd észre vesznek. Utálni fognak. Tudom.
Én vagyok az ok, de ő okozott.
Bódultan más az íze a csókomnak, s ketten egymásnak esve ízlelgettük a másikat.
Könnybe lábadt szeme; elvesztett valakit, de én pótolom a hiányt. Én
vagyok az üveg bor, ami ott hever a matracon. Üresen. Némán.
Mellettem ő és az a valaki, akinek hiányát pótoltam. Azt hittem pótoltam,
De én csak a borfolt vagyok ajkain, aminek mámora hozzá vezette a legvégén.
Itt vagyok. Egymagam.
KAMU SEDANG MEMBACA
Egy Pohár Bor
PuisiEgy Pohár Bor mellett, Vígan szűrcsölöd az életet, de neked valamiért mégis ennél több kellett. Valamiért nem volt elég az elkövetkező tegnap, s az elmúlt holnapban keresed magad. Olyanok vagyunk, mint az egerek, rövid életünk alatt minden ember utá...
