Bár nem hivatkozom arra, hogy magamat játszam
Én magam vagyok a hitvallás, ahol magamra vadásztam.
Dereng némi józan lét, de ez átmeneti elme lánc,
Zavarodott népmese, minek főszereplője csak kitalált.
Mert van amikor csak felnőni akarok a szabadság szoborhoz,
De máskor csak mézet kevernék,
A cukrozott jó modorhoz.
Majd lefekszünk, mint a délibáb egy hosszú nyári viharban,
Vagy felsorakozunk akár a betűk,
Egy régi, poros iratban.
Vagy várj, hadd mondjak még valamit, mert van
Te is ismered a a négykerekűt,
Amit a vérző szívem hajt,
Hebegek, habogok nem jut eszembe, miattad semmi,
Hiszen olykor csókolni akarok,
De valamikor csak cukrot enni.
Ez van, ez vagyok, valami semmit mondó telefon hívás,
Háromszor cseng a vonal, majd kapcsol a hamis tudósítás,
Tájékoztat arról, hogy nem vagy otthon éppen,
De a kanapén ülve nézel bután,
Most is figyellek téged.Mert ilyen az, amikor
Beszélek mindent a semmiről,
Az utolsó felesem enyhítő
És nem érzem magam biztosan,
Valahogy elestem és most
Sokan látnak piszkosan.Egy újabb ütem, egy újabb nap megint téged hívlak,
Megint csak csörög és fent az angyalok megint csak sírnak,
Mert már nem bírják azt, amit én életnek merek nevezni,
Még ők is látják, hogy ezt a mesét el kellene már feledni,
Vagy csak látni azt ami hajtja a bicajt és másokon nevetni,
Szürcsölni a bánat borából és az emberséged mélyre temetni.
Nem igaz, hogy nincs bennem együtt érzés,
Nekem is néha viszked a lábam, ilyenkor sok bennem a kérdés..
Miért érzem úgy, hogy megint a semmiről mondok mindent,
És hogy összefüggő értelem a valóságban sincsen.
Érzed? megint elhalasztottam egy szép napot..
Ha négyet dobsz a kockával akkor is légy merész és lépj hatot,
Mert amíg nem figyel senki addig meghóditom a világot,
És habár ő hányna tőlem azért viszek a kedvesemnek egy virágot.
Mert ilyen egy úr, sosem büszkélkedik a helyzettel,
Mert tudja, hogy ha utálják az a sorsáltal már elrendelt.Mert ilyen az, amikor
Beszélek mindent a semmiről,
Az utolsó felesem enyhítő
És nem érzem magam biztosan,
Valahogy elestem és most
Sokan látnak piszkosan.
Mert ilyen az amikor
Beszélek mindent a semmiről!
KAMU SEDANG MEMBACA
Egy Pohár Bor
PuisiEgy Pohár Bor mellett, Vígan szűrcsölöd az életet, de neked valamiért mégis ennél több kellett. Valamiért nem volt elég az elkövetkező tegnap, s az elmúlt holnapban keresed magad. Olyanok vagyunk, mint az egerek, rövid életünk alatt minden ember utá...