At the end of the rainbow, where you killed me [Reddie ff.]

ötvennegyedik fejezet

𝑬𝒅𝒅𝒊𝒆

Úgy érezem én vagyok most a legjobb barát, az akit Richie megérdemel. Igaz, hogy én nem bírom ezt a fajta életet, ezért is ütöttem ki magam. Ismerem magam, tudom, hogy túl sokáig gondolkodtam volna és sose aldutam volna el. Amúgy volt ebben az egész estében valami kellemes, megfoghatatlan, olyan fura, mint mi. Nem tudom hogyan magyarázzam meg, csak úgy érzem, hogy most így jó minden. De nyomaszt is a tudat, hogy nem teljesen vagyok önmagam. Szükségem van egy kis békére, nyugalomra egy időszakra, mikor minden jó. Lehet tényleg inkább magamat kéne adnom ahelyett, hogy olyan barátja legyek Richienek akit megérdemel? Nincs már hosszú idő vissza a nyárból, úgy akarom eltölteni ezt az időt, hogy neki és nekem is tökéletes legyen. Akkor valószínű, hogy meg kéne kérdeznem. Meg kéne? Nem lehetne, hogy én magam döntsek? Valószínűeg azt mondaná, neki mindegy milyen vagyok, csak legyek az aki szeretnék. Ezzel a gondolattal egyet is értek, de úgy érzem, ha önmagam leszek lehúzom és minden olyan lesz mint régen. Nem akarom a régi Richiet akár egy percig is újra látni, elszomorítana. Olyan lenne mintha visszamennék az időbe és újra át kéne élnem mindent. Akkor valószínűleg elmenekülnék. – Eds. – érzem meg Richie érintését az arcomon. A fejemre húzom a takarót, jelezve, hogy nem akarok felkelni. A fiú kuncogni kezd.
Semmi erőm sincs kikelni az ágyból. Sajog a fejem, rosszul vagyok, semmi életkedvem nincs egyelőre. Utálok másnapos lenni. A fiú megfogja a takaró végét és lehúzza a fejemről. Elkezdek morogni és a fal felé fordulok. Megérzem ahogy Richie felemeli a takarót, bebújik alá, átölel, fejét pedig a vállamnak támasztja. Megpuszilja az arcom, majd a fülem, utána pedig a hajamab és végül a nyakam végig, átmegy a kulcscsontomra és ezer csókot ad, miközben néha megszívja érzékeny, puha bőröm, hogy még több nyomot hagyjon rajtam. Kezemet először a fenekére teszem, majd feljebb csúsztatom, felé fordulok, megölelem és hosszasan megcsókolom. Hátratúrja a hajam, lábamat az övére helyezem és magamhoz húzom amilyen közel csak tudom, közben pedig folyamatosan csókolom. Már nem is zavar a fejfájásom, mintha Richie érintésére el is tűnt volna. Ajkaink elválnak és az orromra ad egy puszit. Halkan lihegek az izgalomtól, majd az egész egy pillanat alatt elillan. Újra fejbe csap a fájdalom és a hangulatom is elvész. Elhúzódom a fiútól egy picit, amire meglepődik és furán néz rám. Ettől bűntudatom lesz és egyre rosszabbul érzem magam. Valamiért elkezdek könnyezni és nem tudom abbahagyni. Richie megérint, de én azonnal elhúzódom. Nem tudom mi ütött belém, nem akarom, hogy hozzámérjen vagy hozzámszóljon. Újra a fal felé fordulok, ezzel jelzem, hogy hagyjon békén. Nem szól semmit, hallom ahogy kiszáll az ágyból és elhagyja a szobát. Azonnal odafordulok, hogy megbizonyosodjak arról, hogy tényleg elment és nem csak viccelődik. Fogalmam sincs mi bajom van, a könnyeim még mindig folynak le az arcomról. Pocsékul érzem magam. Lehet csak a másnaposság és így jön ki rajtam, de nem tudom, lehet egy egyszerű hangulatingadozás, vagy valami. Felülök és letörlöm az arcomról sós vizet.
Már egy jó tíz perce egyedül lehetek, mikor bekopognak az ajtón. Richie lép be rajta egy tálcával a kezében. – Jobban vagy? – kérdezi, mire bólintok. Elhelyezkedem és átadja ami a kezében van. – Én csináltam. – dicsekedik. A tálcán van egy pohár víz és gyógyszer, meg egy tál amin bacon és tükörtojás van és az egész egy mosolygós fejként van megformázva. Elmosolyodom. – Ahogy látom még tetszik is. – ül le és rágyújt egy cigarettára. Beveszem először a gyógyszert, majd nekiállok enni. Érzem Richie tekintetét rajtam, én viszont nem nagyon merek odanézni. Megcsapja az orrom a bagó szag és kénytelenül is felpillantok a fiúra, aki teljes nyugodtsággal szívja a cigarettáját közben engem, figyel.
Ahogy megeszem el is veszi előlem a tálcát, mintha tudta volna, hogy most fejezem be. – Mostmár hozzád érhetek? – kérdezi. Elnyomja a csikket és lefekszik mellém. – Olyan jó most így, semmit tenni. – jegyzi meg.
Megkeresem a telefonom és megnézem mennyi az idő.