Telihold

347 17 0
                                        

Luna szemszöge

A hétvége hamar eltelt és máris újra suliba kellett menni. Evelinnel még nem mondtam el mindent, De a tegnap esti beszélgetés után már eléggé gyanakodhat. Annyi történt, hogy mi négyen épp a farkasos dolgokról beszélgettünk, de nem vettük észre hogy Évi a lépcsőn ül. Szerencsére sikerült kimagyarázni, de nem igazán hiszem hogy bevette. Bár ma reggel nem kérdezgetett semmit, de amennyire ismerem az ilyeneket meg szokta tartani magának.

Amikor a suliba értünk elváltunk Jamesszel és mentünk a dolgunkra. Törivel kezdek ami szerencsére nem annyira szörnyű. Mivel még elég korán volt nem sokan voltak a teremben, úgyhogy a ültem a helyemre és elkezdtem zenét hallgatni.
Nemsokára Megjött Vanessa aki egyből mellettem foglalt helyet.

-Szia!

-szia! Hogyhogy nem Ron elé ülsz?

- először is ő ül mögém, nem én elé, másodszor most nem ülhetek a barinőm mellé?

-Persze hogy ülhetsz, csak kicsit meglepett.

-Oké...? Na mindegy, hallottam hogy a hétvégén Talia gyakorolt veled. Hogy ment?

-Hát sikerült néhány varázsige....

-Az király. És a farkassal hogy állsz?

-Az már más téma.... Cameronék ellátnak tippekkel, de kezdek egyre beparázni.

-Nem kell miért. Ott lesznek melletted és majd segítenek ha kell. De ha megnyugtat én is ott leszek.

-Komolyan?

-Igen. Legutóbb Stephan egy kicsit elvesztette az önuralmát és megvadult. Alig sikerült megállítani hogy ne szabaduljon el.

-Ennyire nehéz eset?

-Ha azt te tudnád.... Maradjunk annyiban hogy nem megy neki annyira a düh kezelés.

-Csak ennyi?

-Ami fontos...igen. Legutóbb annyira felhúzta magát telihold előtt, hogy amikor átváltott akármennyire is le volt kötözve, kitépte a falból.

-Ó... Az nem semmi.

-Hát ja.- mikor ezt kimondta, megfordult és az ajtó felé nézett. Az emlegetett lépett be és valamit mondott.- így jártál. Majd meglátjuk.- mondta Vanessa, de nem nekem.

-Tessék?

-Ja, bocs. Neked még nincs szuper hallásod...

Erre grimaszoltam egyet:

-Legalább elmondanád miről beszélgettetek az előbb?

-Nem fontos.

-Mi nem fontos?- kérdezte Ron akit észre sem vettem hogy mikor jött meg.

-Csak a múltkori eset Stephannal.

-Ja, hogy az. Remélem hogy mivel most többen lesztek nem lesz még zabosabb.

-Én is. Főleg hogy én is kezdek beparázni.

-Nem kell mitől. Az én első alkalmamkor csak azért nem történt semmi baj, mivel Talia úgy bevédte a pincét hogy onnan még Houdini sem tudott volna kijutni.

-Te nem Camékkel változol át?

Mikor ezt kimondtam Vanessa enyhe nevetésbe tört ki mire Ron is elég fura arcot vágott.

-Mi az?- kérdeztem zavarodva.

-Ugye tudod hogy én vérjaguár vagyok.

-Igen.

Brookville titkaiWhere stories live. Discover now