Brookville titkai

Az új suli

Luna szemszöge

Hétfő reggel van. Korán keltem hogy biztosan elkészüljek. Igaz nem láttam én se értelmét 5 órakor kelni mikor a suli 7:45 kor kezdődik és alapból készen szoktam lenni fél óra alatt, de Millerék tegnapi beszélgetése még mindig aggaszt. A fürdőben felkentem magamra egy kis sminket hogy egy kicsit kiemeljem a szemem. Felvettem egy fekete ujjatlan pólót és egy sötét szaggatott farmert. A cuccaim 98%-a fekete. A sok temetés miatt már megszoktam és meg is szerettem a fekete ruhákat. Ami ruhám nem fekete az vagy kék, zöld vagy piros, de ezeket annyira nem szoktam viselni. Kivéve egyet. A vörös rubin nyakláncomat, amit még a 9. születésnapomra kaptam anyától és a nagyitól. Elvileg családi örökség, de még ha nem is az lenne akkor sem venném le soha semmi pénzért. Legalább ennyi szilárdan maradt a családomból, ami emlékeztet rájuk. Amikor esténként vagy egy sírógörcs közben megszorítom mintha erősebb lennék...
Miután felöltöztem lementem a földszintre és megint elkezdtem teázni.
Már elmúlt 6 óra mikor James jött le a lépcsőn.

-Már megint itt vagy?- kezdte

-ahogy te is.- feleltem.láttam hogy sportosan van felöltözve, de azért rákérdeztem- futni mész?

-Aha. majd mondd meg anyáéknak hogy 7-re visszaérek.

-Oké.

6:27 kor felmentem Evi szobájába, hogy felkeltsem. Azért neki egy kicsit több idő kell hogy felébredjen és összeszedje magát. Leültem az ágya szélére és elkezdtem simogatni a hátát

-Jó reggelt Lynlyn!

Kezdett ébredezni de inkább jobban magára húzta a takaróját.

-Gyerünk, kikelni!

-Még 5 percet!

-Persze aztán meg 5-öt és még 10-et és el is késtünk az új suliból. Tudod hogy ma még hamarabb is be kell érni mert még néhány papírt alá kell írni Milleréknek.

-De nem akarok Lulu!

-Mit nem akarsz?

-új suliba menni.

-tudom hogy nehéz, de szerintem többet nem fogunk költözni. És nem kell elbúcsúznod a barátaidtól.

-Biztos vagy benne?

-Igen, eléggé. De most gyere.- ezzel lehúztam róla a takarót.

-ahj...Jó, kelek.

Kissé komásan, de bementünk a fürdőszobába és segítettem neki megmosakodni, aztán mindketten megmostuk a fogunkat.

-Gyerekek, ébresztő!- szólt Andrea miközben kinyitotta Evelin szobájának ajtaját.- ó, már fent vagytok?

-Igen- válaszoltam- ja és James üzeni hogy 7-re itthon lesz.

-Tudom, kb akkorra szokott visszaérni a futásból.

-Ja, oké. Egy perc és megyünk!

-Rendben. Palacsinta lesz reggelire.

-Ez az!- örvendezett Evelin.

***

Már mind a négyen az asztalnál ültünk mire James is visszaért.

-Jó reggelt!

-Neked is! Kérsz reggelit?

-Kösz nem, majd a suliba eszek egy almát.

-Oké.

Mikor befejeztük a reggelit gyorsan osszekészültünk és el is indultunk a suliba. Először Evelint vittük be. Bekisértem én is. Az igazgatóiban elköszöntünk egymástól.