Luna és Evelin Devero árvák lettek miután a családjukban rengeteg haláleset történt. egy kedves pár fogadja őket örökbe, akik Brookville-ben élnek. Ahogy elkezdenek beilleszkedni a lányok, rájönnek hogy ez a város sok titkot rejt, és lehet hogy nem...
Szombat van, de arra kell hogy keljek hogy Evelin ugrál az ágyamon és kiabál:
-Kelj fel el fogsz késni! Kelj fel el fogsz késni!-
-Mi, honnan, miről beszélsz?- morogtam fáradtan.
-Nem azt mondtad hogy Ron 11-re jön érted?- huppant le mellém én meg szinte kicsattantam az ágyból.
-De! Mennyi az idő?!
-10:18.
-Miért nem szóltál hamarabb?!
- Elfelejtettem.
Gyorsan megfésülködtem, fogat mostam és elkezdtem nézegetni hogy mit is kéne fölvenni. Általában azt veszem fel ami először a kezembe akad, de ez most csak másabb. Végül ezt választottam.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
10:49-re kész is voltam. Mikor lementem a földszintre James várt ott.
-Jól festessz....
-Köszi.
Már épp a kilincsért nyúltam mikor még utánam szólt:
-Aztán ne vaduljatok túl....!
Erre megforgattam a szemem és miután kimentem még a vállam fölött átszóltam:
-Majd valamikor jövök!
Mikor kiértem a ház elé Ron már ott várt. Egy piknikkosár volt a jobb kezében.
,-Szia!- mosolyogtam
-Szia! Remekül nézel ki.
-Köszi.
-Akkor indulhatunk?
-Persze.
Kézen fogva sétáltunk egyenesen a barlangig. Leterítettünk egy pokrócot majd elkezdtünk beszélgetni.
-Tudod mindig is érdekelt hogy milyen volt egy boszorkánnyal felnőni?
-Most viccelsz?
-Amig ide nem kerültem azt se tudtam hogy léteznek, úgyhogy nem, nem viccelek.
-Persze.hát Annyira nem volt más mintha egy sima ember nevelt volna. Igaz, a takarítást, főzést megkönnyítő varázsigék mást bizonyítanak, De az mellékes. Sosem ismertem az igazi szüleimet, de Talia olyan nekem mint az anyám. És semmi sem tudna változtatni ezen. – kis szünetet tartott– ő sosem éreztette velem hogy más lennék, különc. Mindig is azt mondta hogy ne foglalkozzak hogy mit mondanak mások. Hogy úgy vagyok jó ahogy vagyok.
-És mennyire igaza van.- mondtam majd közelebb hajoltam hozzá és megcsókoltam. Kb tíz percig elvoltunk, de a hasam korgása szétrebbentett minket.
-Bocsi ma még nem ettem.- vakartam meg a tarkómat.
-Van néhány croissant a kosárban.
-Komolyan?- egyből a kosárért nyúltam és el is kezdtem enni.- imádlak.
