Brookville titkai

Bejelentkezés

Miután Andrea megvizsgálta a férfit és ellátta a sebét így fordult hozzánk.

-Jól tettétek hogy egyből hívtatok! Ha 20 perccel később találtok rá már nem élne.

-Akkor fel fog épülni?

-Igen.

-De nem sima ember igaz?

-Nem tudom bizotsan. Embernek tűnik, de van benne valami.... De többet majd akkor fogunk tudni ha felébredt.

***
Már dél is elmúlt, de senki sem ment haza. Mindenki kíváncsi volt hogy kit találtunk az erdőben.

Lassan kezdte kinyitni a szemét. Látszott rajta hogy megijedt. Mondjuk én is megijedtem volna ha egy idegen helyen térek magamhoz egy rakat idegen bámul engem, miután valószínűleg valaki meg akart ölni.

-Semmi baj, nem akarunk ártani.- mondta teljesen nyugodt hangon Cameron.

-Kik maguk? Hogyan kerültem ide?

-Mi hoztuk ide önt miután az erdőben magára találtunk. Emlékszik bármire hogy mi történt magával?

-A...azt hiszem igen... Éppen a családommal voltam, majd valami megtámadott. Valami vadállat. Minden olyan gyorsan történt. Az egyik percben még piknikeztunk, majd a feleségem és a lányom holtteste fölött álltam.... A kezeim között vérzett el.....- mondta szomorúan.

-Ó...részvetünk.

~de ha állat volt miért késszúrás van az oldalan?- kérdezte Jessica hangja a fejemben. Úgy tűnik megint összekötött minket. De ahogy észrevettem most mindenkit, a fiúkat és Andiékkal is.

~talán hazudik.

~vagy azt hiszi hogy az történt.

~szugerálás?

~ne nézz rám, ott voltam veletek. És egyébként is nem szoktam emberekből inni!- szólt Vanessa.

~nem is feltételeztem.

~nem, nem hiszem, Brookville-ben nem garázdálkodott más vámpír mióta.....-gondolkozott el Cameron. Éreztem hogy szomorú. Ó, persze Amanda. Basszus!

~de ha vámpír is volt az sem ilyen sebeket hagyott volna.

~az is igaz.

~eric?

-Tessék?!- kérdezte Cameron már hangosan.- miből feltételezed hogy ő volt.

-Miről beszél?- értetlenkedve nézett a férfi.

-Elnézést, megbocsátana egy percre...?- ezzel szinte mindenki kiindult a ház elé tanácskozni. Huh, ez is jó kis csevej lesz....

-El akartam mondani, hisz jogotok van tudni, csak még nem volt rá időm...- kezdtem el hadarni, de Cam megállított.

-Nem fogok haragudni, mondd nyugodtan.

-Kiderült hogy a nyakláncomban van anya és a nagyi lelke egy része és Jessica segített velük beszélni. Ők mondták hogy Eric a városban van.

-Értem – sóhajtott Cameron.– lehetséges hogy egy bűbájjal megbűvolte ezt az embert hogy feltartson minket amíg ő készül a támadásra vagy az armánykodasra.- töprengett.

-De belenéztem a fejébe és igazat mondd.

-egy varázslattal azt is meg tudja oldani. Hogy ne legyen tudatában hogy kémked vagy egy hamis emlékkel élteti.