Brookville titkai

Kirándulás (part-2)

[FIGYELEM!
Aki még nem látta az Originals 3. Évadát csak saját felelősségre olvassa mert spoilereket tartalmazhat]

- Felkelt és épp nem volt időm elrendezni. Dadát meg még nem volt időm találni.- hangja nyugodt volt.– de most elkezdenétek magyarázkodni végre?

Luna szemszöge

Pár pillanatig próbáltunk szemekkel kommunikálni, de nem túl sok sikerrel.

-Akkor ki kezdi?- kérdezte a nő.

Mindannyian rám néztek.
Sóhajtottam egyet majd belekezdtem.

-Osztálykiránduláson vagyunk itt és én nem tudtam nem meghallani a baba sírását így belopóztam hogy megnyugtassam.

-mi próbáltuk lebeszélni– vágott bele Vanessa.

-És mik vagytok? Mert biztos hogy természetfelettiek.

-Ron vérjaguár, Vanessa vámpír, Stephan vérfarkas én pedig vérfarkas boszorkány hibrid.- mutattam be a többieket és magamat.- amúgy a nevem Luna.

-Hayley. Örülök a találkozásnak, de szerintem mennetek kéne. Biztos van valami csoport ami vár titeket.

-Igen van– mondta Ron mielőtt én szólalthattam volna meg– és ha megengeded mennénk is.

Hayley kiengedett minket és mentünk a csoport után. Szerencsére nem haladtak olyan gyorsan.
Mikor meggyőződtünk hogy megvagyunk Stephan így szólt:

-Ezt aránylag jól megúsztuk.

-Nagyon. És legközelebb ne kószálj el.

-De legalább megismertük a helyi alfát.

-Aki hibrid. Tehát ismeri Klaust.

-Tehát valószínűleg szólni fog neki rólunk.- fejezte be Vanessa mondatát Stephan.

-Igen. Szóval rúgjunk be még mielőtt megkínoz minket.

Megint mindannyian kérdően néztünk rá.

-Te miért akarsz mindenképpen inni?

-Miért ne?

-Oké.....-hagytam rá.

***
Mikor az idegenvezetésnek vége lett szétváltunk. Vanessával tartottam, aki út közben kinézett magának egy bárt.

-Akkor mégis velem iszol?

-Csak hogy valaki szemmel tartson.

-Ha te mondod.

Mikor bementünk egyből lehetett érezni a szagból hogy vámpírok vannak bent.

-Na, jó helyen járunk.- mondta örömmel teli hangon barátném.

Amikor teljesen bementünk furcsa érzés fogott el. Hirtelen csak Stephan járt az eszemben. Hogy milyen cuki amikor mosolyog, hogy durvának és érdektelennek tettei magát pedig okos és kedves. Hogy milyen szívesen a hajába túrnék miközben.....

-Hallasz?! Föld hívja Lunát!!

-Mi, itt vagyok!

-Még nem is ittál máris kiesik hogy mi történik?

-Nem, csak elgondolkodtam.

-Oké.... Akkor egy bourbon és egy kóla lesz.– fordult a pultoshoz.

-Na akkor mégse akarsz leitatni?

-Csak amíg te nem kéred.- nevetett.

Miután kikaptuk az italaink és elkezdtünk iszogatni csak Stephanon járt az eszem. Mi a fene?! Mégis mi olyan különleges ebben a helyben hogy előhozta ezt belőlem?