Füst és csábítás

Feszülő húr

Ashlyn 

Miután Noah otthagyott az ajtóban állva kissé összezavarodottan és döbbenten egy ideig gondolkodtam azon, hogy miért mondta ezt mind el nekem a fiú és vajon valóban aggódnom kéne vagy csak felfújta az egészet. 

Viszont Noah látogatása után feltűnően sokat láttam őt vagy Lexit a kávézó vagy a házam körül. Ami igazából úgy nézett ki, hogy Lexi minden második nap bejött a kávézóba és megpróbált beszélgetést kezdeményezni velem. Noah autóját pedig többször is láttam a házam előtt parkolni az elmúlt hét során ami egyáltalán nem tetszett mert olyan érzésem volt, hogy folyamatosan figyelve vagyok és kezdtem kissé paranoiás lenni. 

A mai nap viszont felettébb idegötlőre sikerült. Kezdve azzal, hogy ismét egy nem várt személy tévedt be a kávézóba a délután során. 

Amikor a pultból felnézve észrevettem, hogy ki áll előttem először kissé összezavarodtam és összeráncolt szemöldökkel néztem az előttem álló fiúra. Aki viszont csak rám villantotta a mosolyát majd a kezét kissé megemelve köszönt egyet. 

- Helló Ashlyn - szólalt meg Lucas a pult másik oldaláról.

- Helló - válaszoltam majd gondolva és remélve, hogy csak egy kávéért jött megkérdeztem tőle, hogy mit szeretne rendelni. Ő viszont ekkor a fejem felett lévő táblára nézett kissé meglepetten mint aki csak most emlékezett arra, hogy ez egy kávézó és itt rendelni szoktak az emberek.

Türelmesen vártam amíg a táblát szuggerálta összehúzott szemöldökkel majd ismét rám vezette a tekintetét.

- Tulajdonképpen miattad jöttem ide - kezdett bele én pedig egy nagyot sóhajtottam magamban, ez nem kezdődik jól - De ha már itt vagyok akkor kérek egy eszpresszót - válaszolja én pedig abban reménykedem, ha úgy teszek mintha nem hallottam volna mit mondott az előbb akkor elfelejti és elmegy. Ezért csak bólintok egyet majd a kasszába beütve az összeget megvárom amíg kifizeti a kávét majd megfordulva elindulok, hogy elkészítsem a rendelését. 

Természetesen nincs akkora szerencsém, hogy a fiú elmenjen rögtön azután, hogy odaadtam neki a kávét. Mielőtt viszont a fiú bármit is válaszolhatna egy már jól megszokott sötétbarna fej jelenik meg Lucas mögött és ekkor azt kívánom bárcsak ma is a konyhán dolgoznék.

Lexi mosolyogva néz rám majd köszön megrendeli a már megszokott kávét és muffint majd a mellette álló fiúra vezeti a tekintetét. Ugyanis mialatt én elkészítettem Lexi rendelését addig a fiú  a lány felé fordulva érdeklődve nézett végig rajta és mintha valami megváltozott volna a szemeiben. Hirtelen az az érzésem támadt, hogy bármi is volt a valódi oka annak, hogy Lucas idejött ma hozzám talán már sosem tudom meg mert talált a számára valami izgalmasabbat. Viszont azt egyáltalán nem hagyhatom, hogy ebből bármi is történjen. 

Amikor Lexihez fordulva átnyújtom a rendelését a pulton a fiú ismét elkapta a tekintetem és megszólalt. 

- Nem mutatsz be a barátnődnek? - kérdezi egy félmosolyt villantva rám amitől én csak megforgatom a szemeimet. 

- Ne is gondolj rá - húzom össze a szememet - Őt hagyd békén - nézek nyomatékosan Lexire és bár a következő szavaim kétértelműen hangzanak én itt csak a saját bőrömet akarom menteni mert önző vagyok - Ha Noah csak a legapróbb részletet is megtudja rólad esetleg azt, hogy neked közöd volt hozzám és most a húga körül lézengsz akkor sosem rázom őt le magamról - mondtam a szemeimet Lucason tartva mert ha valamit megtanultam az elmúlt hetekben akkor az az volt, hogy Noah és Josh is felettébb túlvédelmező amikor a családjukról van szó. Ha megtudják, hogy nekem bármi közöm volt Lucashoz akkor abból egyértelműen kikövetkeztetik, hogy a fiúnak valószínűleg köze van drogokhoz és akkor több mint valószínű, hogy egy életre azt hallgatom majd, hogy óvatosnak kell lennem és mindenhová lesz egy kísérőm.